Kutatásukban úgy találták, hogy a hivatalba visszatérő dolgozók boldogabbak, egészségesebbek, és több az energiájuk, problémamegoldó képességük is jobb. A javulás ugyanakkor nem tart sokáig, már az első munkahéten halványulni kezd, két hét elteltével pedig ugyanolyan fáradtak az emberek, mint az üdülés előtt. A kutatók szerint a megoldás az lenne, ha gyakrabban mennének szabadságra a dolgozók, bár az ötlet vélhetően nem lesz népszerű a munkaadók körében. "Bár a jótékony hatás gyorsan elhalványul, az valószínűleg nagyon problémás lenne, ha valaki nem menne szabadságra, mert a terhek idővel felhalmozódnak" – magyarázta Jessica de Bloom, a hollandiai Radboud Egyetem egészségpszichológusa. A vakáció segít az embereknek abban, hogy újra megerősítsék kapcsolatukat családjukkal, partnerükkel és barátaikkal. "Segít újratölteni akkumulátorainkat, termelékenynek maradnunk, és jó szinten teljesítenünk" – tette hozzá. Korábbi kutatás során német tanároknál mérték fel a húsvéti kéthetes szünet hatását, úgy találták, hogy a pihenés előnyös hatásai körülbelül egy hónap alatt szűntek meg. Simon Kemp, az új-zélandi Canterbury Egyetem kutatója megállapította, hogy az üdülés legemlékezetesebb és legszokatlanabb 24 órája határozza meg az általános hangulatot, amely megmarad a vakációról. Ezért nem az a fontos, hogy hosszú legyen az üdülés, sőt, nem szükséges arra sem törekedni, hogy telezsúfolják programokkal. Azt is több felmérés igazolta, hogy a visszaemlékezések sokszor megszépítik a valós történéseket, mert az apróbb kellemetlenségeket nem tartják meg emlékeik közt. Amikor az Aalborg Egyetem kutatói családokat kérdeztek ki arról, hogy melyik volt utazásuk kedvenc része, leggyakrabban azt a választ kapták szülőktől és gyerekektől egyaránt, hogy a közös fagyizást élvezték leginkább. (MTI)