A Kis-Balaton kutatóházhoz érkezÅ‘k a gyalogtúrát a télen is langyos vizű HévÃzi-csatorna és az egykor zabolátlanul kanyargó Zala folyó összefolyásánál kezdik. Már az elsÅ‘ lépések során valóban a természet közelségében érezheti magát a látogató, mert a vÃzfolyásokon hattyúk, szárcsák, kárókatonák tűnnek fel, a szerencsések vidrát is láthatnak. A hattyút azonban ma már a természetvédÅ‘k sem fogadják örömmel, mert túlszaporodott, ráadásul agresszÃv, az általa kiszemelt területrÅ‘l elüldözi a többi vadmadarat.
Az elsÅ‘ tájékoztató tábla arról mesél, hogy amikor a Festetics-uradalom része volt a Kis-Balaton, az állattartás szempontjából fontos területnek számÃtott. Szürkemarhák, disznókondák éltek itt, és jelentÅ‘s számú vÃzibivaly. Ez utóbbiak tenyésztését és génmegÅ‘rzését felvállalta a nemzeti park igazgatósága, ezért működteti Kápolnapusztán a rezervátumot, ami korábban a nagykanizsai állami gazdaságé volt. Itt ma már 150 egyed él, továbbá a zalavári legelÅ‘kön még ugyanennyi bivalyt tartanak.
A két vÃzfolyás közti töltésen folytatott sétán hamar megérezni a mocsárgáz szagát, ami arra utal, hogy tÅ‘zeges lápterületen járunk. A Zala szabályozása elÅ‘tt a folyó áramlási útvonala a Kis-Balatonon vezetett át. A lecsapolás elÅ‘tt ezen a lápos területen vezetett az útja a Balatonig, és ez természetes vÃztisztÃtást biztosÃtott. Ezt a funkcióját akkor vesztette el, amikor mederbe terelték a Zalát, Ãgy a folyó melletti települések szennyvize is egyenesen bekerült a tóba. KésÅ‘bb ezért volt szükség a Kis-Balaton egyes majd kettes ütemének vÃztározójára, mert rájöttek, hogy a Zala megtisztÃtását csak ez teszi lehetÅ‘vé.
A Diás-szigetre már úgy érkezik a látogató, hogy a folyóparton a vÃz fölé hajló fák, nádas és sás fogadja. A kis szigeten a korabeli halászati eszközök is láthatóak, többek között a vejsze, amely valaha nádfonatból készült, és függÅ‘legesen a sekély vÃzbe eresztve halterelÅ‘ként és csapdaként szolgált. Amint belépünk a szárazulatra, takaros nádfedeles házhoz érünk, amely mellett egy nádkunyhó is áll. Ez utóbbi Matula kunyhójának hű másolata, az eredetit ugyanis még az ötvenes években lebontották, akkor épült a most is álló téglaház. A Matula-kunyhó valójában az Ãró szálláshelyéül szolgált. Berendezése egyszerű: két fából ácsolt ágy, rajta szalma szolgál "matracként", a fal mellett apró asztal. A döngölt földpadlós épÃtmény talán négy négyzetméter lehet. Ebben a környezetben vetette papÃrra a Tüskevárt... A kunyhót késÅ‘bb elbontották, mert 1954-re megépült a ma is álló ház. Ennek dolgozószobájában született azután a Téli berek, és a kis róka kalandjait bemutató, rajzfilmként is óriási sikerű Vuk.
Aki végigjárja a túra útvonalát, hallhat arról, hogy ki is volt valójában Matula bácsi, élÅ‘ vagy kitalált személy. Nevét és alakját az Ãró több ember valós személyiségjegyeibÅ‘l alkotta. Somogyfajszon egy gyerekkori barátjának nagyapját hÃvták Matulának, de az öreg regénybeli alakjában ott van a tavaly elhunyt természetvédelmi Å‘r, Futó Elemér nagyapjának személyisége is.
Az 1900-ban a Somogy megyei Göllén született és 70 éves korában elhunyt Fekete István mezÅ‘gazdász végzettséget szerzett. ElsÅ‘ regényét, A koppányi aga testamentumát az Országos Gárdonyi Géza Társaság történelmi témájú pályázatára Ãrta 1936-ban, s egybÅ‘l elsÅ‘ dÃjat nyert. Hamarosan beválasztották a magyar Ãrók szűk körű társaságába, de a kommunizmusról vallott nézetei miatt 1946 után évekig nem jelenhettek meg a természetrÅ‘l és az állatvilágról szóló Ãrásai sem. A Diás-szigeten álló téglaház egyik szobája ma Fekete István emlékhelye. Korhű berendezése mutatja, hogy milyen körülmények között alkothatott a Kis-Balaton szerelmese. A sarokban álló könyvespolcon pedig szinte valamennyi művének megtalálható egy-egy példánya.
A ház egy másik helyisége ugyancsak emlékszoba, Vönöczky Schenk Jakabról nevezték el, aki a múlt század elsÅ‘ harmadában meghonosÃtotta Magyarországon a madárgyűrűzést. Ebben a szobában a gyerekek és a felnÅ‘ttek is számos érdekességet láthatnak: vannak itt madárszÅ‘tte fészkek, levedlett siklóbÅ‘rök, bogarak, kagylók és tojások, amelyek mind a Kis-Balaton gazdag élÅ‘világát hivatottak képviselni.
Lendvai Béla