A magánélethez való jog
Minden személynek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, akár­csak magánélete tiszteletben tartásához. Senki nem vethető alá a magán-, személyi vagy családi életében a lakhelyére, tartózkodási helyére vagy levelezésébe történő beavatkozásnak. Úgyszintén tilos a levelezés, kéziratok vagy más személyes dokumentumok, valamint egy személy magánéleti információinak bármilyen módon való felhasználása. Valamennyi személynek joga van méltósága tiszteletben tartásához. Tilos egy személy becsületét és hírnevét sérteni. Vala­mennyi személynek joga van a saját arculathoz. Ennek gyakorlásában megtilthatja vagy megakadályozhatja fizikai megjelenésének vagy hangjának bármilyen módon történő reprodukálását, illetve egy ilyen reprodukció felhasználását.
A magánélet megsértésének tekinthető, ha az érintett személy beleegyezése nélkül történik:
– a lakásba való jogtalan behatolás vagy az elhagyásának megtagadása, illetve abból bármely tárgy elvétele
– magánbeszélgetés bármilyen műszaki eszközzel való jogtalan lehallgatása vagy ilyen lehallgatás tudatos felhasználása
– magánhelyiségben tartózkodó személy képmásának rögzítése vagy hangjának felvétele, illetve ezek felhasználása
– magánhelyiség belterét bemutató képek nyilvánosságra hozatala
– a magánélet megfigyelése bármilyen eszközzel, a törvényben előírt esetek kivételével
– a magán-, személyi vagy családi életére vonatkozó hírek, viták, ankétok vagy írásos, illetve audiovizuális riportok nyilvánosságra hozatala
– egészségügyi intézményben kezelés alatt álló személyre vonatkozó képeket tartalmazó anyagok, ideértve a boncolási eredményt is, személyes jellegű adatok közzététele a személy, ha pedig az érintett személy elhunyt, a család vagy a jogosult személyek beleegyezése nélkül
– a név, képmás, hang vagy másik személlyel való hasonlóság rosszhiszemű felhasználása
– levelezés, kéziratok vagy más személyes adat – ideértve egy személy vagy a családtagjai lakhelyét, tartózkodási helyét, valamint a telefonszámokat is – közzététele vagy felhasználása.
Nem tekintik a magánélet megsértésének, ha erre vonatkozóan törvényes engedmény létezik, vagy ha olyan emberi jogi szerződés, illetve nemzetközi egyezmény tesz erre engedményt, amelyet Románia mint részes fél aláírt.
Ha az a személy, akire egy információ vagy anyag vonatkozik, olyan természetes vagy jogi személy rendelkezésére bocsátotta azokat, akiről tudja, hogy a tömegtájékoztatás terén dolgozik, az ezek felhasználásához adott beleegyezés vélelmezett, nincs szükség írásos beleegyezésre.
A személyes jellegű adatok bármilyen feldolgozása bármely eszközzel csupán a külön törvényben előírt esetekben és feltételek kötött lehetséges.

Az elhunyt személyt megillető tisztelet
Az elhunyt személyt tisztelet illeti mind emlékére, mind testére vonatkozóan. Az elhunyt személy emlékét ugyanolyan feltételek között óvják, mint az életben lévő személy arculatát és hírnevét. Bárki megszabhatja saját temetkezési szertartásának módját, és rendelkezhet testéről halála után. A cselekvőképtelen vagy korlátozott cselekvőképességű személy esetében szükséges a szülők vagy adott esetben a gyám beleegyezése is. Az elhunyt személy kifejezett akarata hiányában sorrendben a házastárs, a szülők, leszármazottak, a negyedik fokig terjedő oldalági rokonok akaratát kell betartani, illetve az elhalálozás helye szerinti község, város, megyei jogú város vagy Bukarest kerületi polgármesterének rendelkezését.
Emberi szervek, szövetek és sejtek elhunyt személyektől való elvétele gyógykezelési vagy tudományos célra csupán a törvényben előírt feltételek között történhet, az elhunyt személy életében adott írásos beleegyezésével vagy annak hiányában sorrendben a túlélő házastárs, a szülők, leszármazottak vagy negyedik fokig terjedő oldalági rokonok írásos, szabad, előzetes és kifejezett beleegyezésével. Minden esetben tiszteletben kell tartani az elhunyt személy felekezeti hovatartozását.
A fentieket a Polgári Törvény­könyv 70–81-es szakasza írja elő.

A szerző jogtanácsos