Megdőlt az az évszázados vélekedés, hogy a baba "tiszta lappal születik", amire az élet vési rá a nyomokat.
Olvashattunk már arról, hogy a zene hatással van az anyaméhben fejlődő magzatra, aki nemcsak jelzi, hogy "veszi az adást", hanem jól érzékelhetően különbséget tesz a lágy, megnyugtató dallamok és a durvább hangzás között. Aztán a kutatók vizsgálni kezdték az anya és a méhen belüli magzat közötti kapcsolat lehetőségeit (először teljesen más céllal: azért, hogy megelőzzék az esetleges későbbi személyiségzavarok kialakulását), és azt tapasztalták, hogy a babák értelmi-érzelmi fejlődése gyorsabb magzatkorukban nem kommunikáló társaiknál, és kiegyensúlyozottságuk is messze eltér az átlagtól. Kutatások eredményei alapján állítják a szakemberek, hogy valamennyi, később jelentkező zavar az anya-magzat kapcsolatában gyökerezik. A magzatot ért hatások ugyanis jelentősen befolyásolják leendő életének minőségét, a későbbi anya-gyermek viszonyt.
Nehéz elképzelni, nagyanyáink hogyan teremtettek kapcsolatot a hasukban növekvő magzattal. Mit tudott egy átlagos kismama akkoriban a piciről? Alig valamit, amit ma tudásnak neveznénk, hiszen nem voltak méhen belüli fényképek, ultrahangfelvételek, a szívhangot is csak a bába hallgatta fatölcséren keresztül. Nem állt rendelkezésére semmiféle meggyőző ismeret a magzat hallásáról, látásáról, ízleléséről, szó sem volt arról, hogy a kicsinek emlékezete, akarata lenne. Mégis sokkal többet tudott, mint mi, hiszen nőrokonai, nagyanyja, anyja, nénéi átadták neki tudásukat, tapasztalataikat. A mesék, a szüléshez, a gyermekágyhoz kötődő rítusok, szokások és hagyományok ismerőssé tették a várandósság és a szülés helyzetét, ismerős volt a kisbaba is. Nem a saját babája, hanem a babák úgy általában. És ebből már ki lehetett indulni. Volt egy belső képe a kicsiről, amely a korábban megismert sok újszülött képéből állt össze, ezt a képet a fantáziája segítségével alakította. Volt mintája a szülésről, az anya-gyerek kapcsolatról. Az anyává válás nem volt ugrás a sötétbe, mint ahogy ma sokaknak az.
(folytatjuk)
A szerző gyógypedagógus, pszichológus, a sorozat szemelvény a sepsiszentgyörgyi FER Alapítvány Rád várva találkozóinak témáiból.