2011. október 1-jén életbe lépett az új Polgári Törvénykönyv. A házasság megkötését a 271–292-es szakasz szabályozza.
A házasságot a 18. életévüket betöltött leendő házastársak szabad és személyes beleegyezésével kötik meg. Ha indokolt, a 16. életévet betöltött kiskorú is házasságot köthet, de szükséges az orvosi véleményezés, a szülők vagy gyám hozzájárulása és az illetékes gyámügyi bíróság engedélyezése.
A törvény tiltja a bigámiát.
Nem köthetnek házasságot az egyenes ági rokonok, valamint az oldalági rokonok negyedik fokkal bezárólag. Alapos indokok miatt és orvosi véleményezés alapján a negyedik fokú oldalági rokonok közötti házasságot engedélyezheti a gyámügyi bíróság. Ezeket a rendelkezéseket alkalmazzák az örökbefogadásból származó rokonság esetén is.
Tiltott a házasság a gyám és a gyámsága alatt álló kiskorú között.
Nem házasodhat az elmebeteg és az értelmi fogyatékos.
Tilos az azonos nemű személyek közötti házasság. Az azonos nemű román állampolgárok vagy külföldi állampolgárok külföldön megkötött házasságát Romániában nem ismerik el. Házasságkötésre a leendő házastársak lakhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes polgármesteri hivatal székhelyén, az anyakönyvvezető előtt kerül sor. Kivételes esetben a polgármester jóváhagyhatja, hogy a házasságot egy másik polgármesteri hivatalban kössék meg.
Az illetékes polgármesteri hivatalnál a házassági nyilatkozatot a házasulandók személyesen teszik meg. A házassági nyilatkozat arra vonatkozik, hogy nincs törvényes akadálya a házasságkötésnek. A nyilatkozatban meghatározzák a házasság idején viselendő családnevet, valamint a választott házassági vagyonjogi rendszert (csatolni kell a házasság megkötéséhez előírt bizonyítékokat is). Ami a családnevet illeti, a házasság idején a házastársak megőrizhetik a házasság előtt viselt nevüket, felvehetik bármelyikük nevét, vagy az összevont nevüket viselhetik, a házastársak egyike megőrizheti a házasság előtti nevét, a másik pedig az összevont nevüket viselheti. A házassági nyilatkozatot kivonatban kifüggesztik a polgármesteri hivatal székhelyén, és megjelentetik a hivatal honlapján is. Ez azért szükséges, mert a kifüggesztéstől számított tíz napon belül a házasságkötéssel kapcsolatosan írásban bárki ellenvetést tehet, ha törvényes akadály áll fenn, és erre vonatkozóan bizonyíték van.
A házasságot a házassági nyilatkozat kifüggesztésétől számított tíz nap letelte után kötik meg (belefoglalják a kifüggesztés napját és a házasságkötés napját is). A házasságkötéshez szükséges törvényes feltételek hiányában az anyakönyvvezető megtagadhatja a házasság megkötését.
Az anyakönyvvezető előtt a leendő házastársaknak két tanú jelenlétében kell megjelenniük. A tanúnak jogi szempontból cselekvőképes személynek kell lennie, egyébként bárki lehet. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a házasság megkötését az anyanyelvükön is kérhetik, ha az anyakönyvvezető vagy a házasságkötést levezető személy ismeri a nyelvet.
A házasság akkor tekinthető megkötöttnek, ha a leendő házastársak beleegyezését tudomásul véve, az anyakönyvvezető házasnak nyilvánította őket.
A házassági okmányt mindkét házastárs, a két tanú és az anyakönyvvezető írja alá.
A házassági okmányon az anyakönyvvezető megjegyzést tesz a választott házassági vagyonjogi rendszerről. A házasság bizonyítására a házassági okmány és az ennek alapján kibocsátott házassági bizonylat szolgál. A törvényben előírt esetekben a házasság bármilyen bizonyító eszközzel is igazolható.
A szerző jogtanácsos