Látnoki képességeivel és széles látókörével magyarázták csodálói a szerdán elhunyt Steve Jobs rendkívüli sikereit. Az Apple társalapítójának pályáját felhasználóbarát, a kézikönyv vagy rendszergazda nélkül is használható eszközök kísérték, de vajon milyen további újdonságok kerülhetnek elő az örökségéből?
Az 1955. február 24-én a kaliforniai Cupertinóban született Steve Jobs a kezdeteknél sem számított átlagos gyereknek. Tizenéves korában felhívta William Hewlettet, a Hewlett-Packard elnökét, hogy számítógép-alkatrészeket kérjen tőle egy iskolai projekt számára. Sikerrel járt. Ezzel együtt lemorzsolódott a főiskoláról, majd buddhistává lett, az Atari videojáték-fejlesztői állását elhagyva, nem ritkán bódító szereknek hódolva bejárta Indiát.
A szabálytalan életút a szokványostól eltérő gondolkodásmódban mutatkozott meg. Jobs a HP-nál barátkozott össze Steve Wozniakkal, akivel megalapította az Apple Computer Incorporatedet. Az 1978-ban garázsban összetákolt Apple I-nek sem billentyűzete, sem képernyője nem volt, és a vásárlóknak maguknak kellett volna azt összeszerelniük. Az Apple II azonban már a következő év nyugati parti komputervásárának slágere lett. Bár az 1984-ben piacra dobott Macintosh gép jól fogyott, Jobs maximalista volt, aminek következtében 1986-ban a cégen belüli konfliktusok miatt az Apple elhagyására kényszerült. Megalapította a NeXT Computert, amelynek drága munkaállomásai sohasem váltották be a megálmodójuk által hozzájuk fűzött reményt. Nagyobb sikerrel járt azonban a Pixar Animation Studios megvásárlása, amely később a Némó nyomában animációs filmmel és a Toy Story sorozattal hódította meg a világot.
A NeXTet 1996-ban az Apple felvásárolta, s Jobs egy éven belül újra a cég élére került. 2001-ben mutatta be az iPod zenelejátszót, amivel kezdetét vette a cég szédítő felemelkedése. A fekete garbós guru bemutatóinak sorozata bombasikerekkel folytatódott: 2003-ban az iTunes, 2007-ben az iPhone, 2008-ban az App Store, majd 2010-ben az iPad debütálásával.
Steve Jobs legnagyobb erőssége széles látóköre volt. A Stanford Egyetem 2005-ös diplomaosztó ünnepségén arról beszélt, hogy az egyetem elhagyása után felvett órái, megszerzett tapasztalatai voltak igazán fontosak. Ebből az időszakból származott a szerelme a tipográfia iránt, amelyről azt hitte, sosem látja semmi hasznát. Az első Macintoshban azonban központi szerepet kapott a tipográfia: a grafikus felülethez a számítástechnika történetében először tökéletes betűkre volt szükség.
Másik erőssége a fókuszálás képessége volt. Jobs mániákusan kereste annak a módját, hogyan teheti egyszerűbben használhatóvá, felhasználóbarátabbá és szebbé a cég termékeit. Az Apple-termékek letisztultsága nem csupán dizájndöntés eredménye: a lényegük része volt, hogy a bekapcsolás után működtek, s nem kellett hozzájuk kézikönyvet olvasgatni vagy rendszergazdát hívni.
Az Apple-t nagyon zárt cégként üzemeltette Jobs. A termékek jellemzői ugyan néha kiszivárogtak a bemutatás előtt, ám azt sosem lehetett tudni, min dolgozik pontosan a cég. Senki sem mondhatta azt, hogy tudja, mi van Steve Jobs tarsolyában. A legutóbbi Apple-bejelentés viszont már árulkodik arról, milyen útra terelte a céget – és ezzel a számítástechnika világát – Jobs. A hét elején bemutatott iCloud felhőtárhely magán viseli Jobs keze nyomát. Az Apple szerverein található, mobilinterneten vagy wifin keresztül elérhető tárhelyre automatikusan felkerülnek a felhasználó fotói, dokumentumai, rendszermentése. Nem ment azonban olyan messzire, mint a Google, amely az összes adatot a számítási felhőben tároló notebookkal kísérletezik. Csak annyira integrálta termékeibe az iCloudot, hogy a vásárlókat még ne ijessze meg az adataiktól való elszakadás.
Az egyetlen terület, amelyen sosem járt sikerrel Jobs, a nappali meghódítása volt. Hiába gyártott az Apple több tévékiegészítőt, digitális médialejátszót, a felhasználók ragaszkodtak a buta televíziókhoz. Sem az első Apple tévé, sem pedig az erősebb, okosabb második generációs Apple médialejátszó nem ért el átütő sikert. Az iPhone 4S-sel egy időben bemutatott Siri nevű hangvezérléses technológia azonban magában hordozza az ígéretet. Nem lenne meglepő, ha Jobs a cég legújabb, be sem mutatott, talán nem is létező "okostévéjébe" is beleépíttette volna a technológiát. Elképzelhető, hogy a jövőben csak kérni kell a tévénket, hogy a híradó után indítsa el a filmet, az időjárás már nem érdekel.
Logikus lenne. Felhasználóbarát, könnyen kezelhető, egyszerűen megérthető, szép termék lehetne. Olyan, amilyeneket a Jobs vezette Apple mindig is készített.
