Miklósvárszék bírósága 1818. július 25-én ítélkezett Arnotz András perében, akit gyilkossággal vádoltak. Mivel a gyilkosságot különös kegyetlenséggel követte el, a bíróság kerékbetörésre ítélte. Az ítéletről a baróti börtön jegyzőkönyve így szól:
"Nemes Miklósvárszék börtönének az 1819-dik esztendő 4-dik angáriája. Arnotz András 56 éves Zaláni Üvegcsüri, gyilkosságért, és sokrendbéli lopásért aki a Zalányi Üvegcsüri Angyal Ignátz fiát Angyal Jánost erőszakos és kegyetlen halállal megölvén, ezenkivül többrendbéli tolvajlásokba elegyedvén, mindezekért ezen Törvényszéknek julius 25-én 1818-ban kimondott itéleténél fogva Arnotz Andrást kerék által való megtörettetésre, és büntársát Polgár Jánost akasztófára itélték. A Királyi Guberniumhoz felküldött itéletet a 307-es számu recursus decretuma szerint Arnotz Andrást fövesztésre, Polgár Jánost 8 esztendei rabságra és 500 pálcaütésre itélték. Arnotz András 1819 agusztus 28-án Barot piacán decapitáltatott. Polgár János a Szamosujvári börtönbe felküldetett."
Háromszéken ez volt az utolsó eset, amikor kerékbetörést kért a bíróság. A fenti jegyzőkönyvből kiderül, hogy Háromszéken 1818-ban még a büntető törvénykönyvben szerepelt a kerékbetörés mint büntetés. Azoknál a raboknál, akiket börtönbüntetésre ítéltek, kiegészítésként a férfiak esetében pálcaütést, a nőknél korbácsütést is megítéltek. A rabokat dolgoztatták, a betevő falatját köteles volt minden rab megkeresni. Enyhébb büntetéseket pénzzel és kezes által – akinek nemes embernek kellett lennie – megválthattak. Azokat a rabokat, akik csalást követtek el, a piac közepén álló kőre állították, ahonnan az elkövetett bűnét hangosan köteles volt kikiáltania.
A legtöbb elítélt 1815 és 1820 között határátlépésért töltötte büntetését, mivel ezekben az években nagy szárazság volt Háromszéken, sokan a megélhetésért Moldovába vagy Havasalföldre szöktek. Amikor visszatértek, egy évtől háromévi börtönbüntetést kaptak, akiknek nem volt passuslevelük, vagyis útlevelük, és nem tudták bizonyítani hollétüket.
Azoknak a nőknek, akik elítélésükkor terhesek voltak, felfüggesztették a büntetésüket addig, amíg a születő gyermekük hat hónapos nem lett. Az ítéleteket a széki bíróság, fellebbezés esetén a derékszék, vagyis marcalis bíróság, majd a legfelső, vagyis a gubernium szabta ki.
