A gólyahét előtt megtörtént a ,,beavatás" (a gólyatábor keretében, Sepsibükszádon). Kemény tornagyakorlatoknak vetettek alá, de párszor sikerült megszökni. Persze, volt alkoholteszt is, amelyen, jó diákokhoz méltóan, mindenki sikeresen átment. Rengeteg játékban lehetett részt venni, és a jó hangulatot is megteremtettük magunknak.
Hétfőn mindenki izomlázzal, de jókedvvel kezdett neki a napi feladatoknak, amelyeket a tizenkettedikesek találtak ki. A legnehezebb a gólyabálra szervezendő, Kő kövön nem marad témájú előadás volt. Mivel hétfőn eszkimónap volt, a hatás kedvéért még műhavat is szórtak, ami ellepte az egész iskolát. Kedden operanap, így mi, kilencedikesek díszes ruhákban jelentünk meg az iskolában. Egyik lány még a lépcsőn is leesett, akkora ruhája volt. Aznap négyperces operát kellett előadnunk. Mind a négy osztály produkciója hatalmas tapsot kapott. Szerda — szektanap. A mi osztályunk egységes szektába tömörült, amely a Vitriol nevet viselte. Az emblémát a nyakunkba akasztottuk, a nagy fehér csákót feltettük a fejünkre, és ünnepélyesen kivonultunk a folyosóra, hogy bemutassuk a szertartást. Voltak, akik a pityókát imádták, de akadt köztük olyan is, aki a dzsemeskenyér-szektát választotta. A bemutatók után csatlósokat kellett szerezni, hogy álljanak be sorainkba. Közeledett az előadás, és az izgalmak fokozódtak. Attól a naptól kezdve, amikor csak tehettük, törtük a fejünket. Az utolsó napon kalóznak kellett öltözni: nagyon furcsán nézett ki mindenki. Félkezű, féllábú kalózok járkáltak, némelykor még a szemünket is eltakartuk a látvány kedvéért. Aznap szinte már nem is hagytuk el az iskolát, mert egész délután a nagy előadásra készültünk. Elérkezett a nagy nap, az előadás napja. Aznap nem kellett beöltözni, de annál nagyobb izgalommal vártuk a gólyabált. Órákat kértünk el próbákra. Délután hatkor megkezdődtek az előadások. Néhány technikai hiba csúszott ugyan az előadásokba, de azonkívül minden gördülékenyen ment. Voltak, akik a tévéből ihletődtek, de olyan is akadt, aki a hétköznapok igazságait mutatta be. Közben szavazni lehetett a bálkirályra és a -királynőre. Miközben értékelték az előadásokat, és összeszámlálták a szavazatokat, kisfilmet vetítettek a gólyatáborról és -hétről. Kihirdették az eredményeket, és mindegyik osztály egy órát meg egy csokitortát kapott, amit hamar el is fogyasztottunk, sőt, még a tanárok fejére is került pár darab. Megtörtént a fogadalomtétel, persze, egy lábon, ahogy az jó gólyákhoz illik. Voltak késők is, így nem maradhatott el a szokásos büntetés: a guggolás. Ezután kezdődött a buli.
Incze Nóra és Ferencz Júlia