Erdélyi nagyasszonyok sorozatunk folytatásaként bemutatjuk azokat a háromszéki jeles asszonyokat, akik az eltelt évszázadok alatt kitűntek munkásságukkal, maradandót és hasznosat alkottak ezen a tájon, gazdagították Háromszék szellemi örökségét.
Apor Zsuzsanna
(1701–1728)
A XVIII. század elején Torján élő nagyasszonyunk arcmását nem ismerjük. A fiatalon, alig 27 évesen elhalt báró Apor Zsuzsanna gróf Haller Józsefné emléke munkássága révén fennmaradt a honismereti és genealógiai irodalomban.
Édesapja, altorjai báró Apor Péter (1676–1752) történetíró-író volt, akinek porai az altorjai római katolikus templom alatti kriptában nyugszanak, címeres latin nyelvű epitáfiumát az altorjai báró Apor család őrzi.
Apor Zsuzsanna ételekről, italokról, süteményekről és kézimunkákról készült írásos gyűjteménye, szakácskönyve, pontosabban befőzőkönyve 1727-ben jelent meg. "Liktáriumos" (lekvár, gyümölcsíz, gyógynövényes házi orvosság) könyve az egyik legrégebbi receptgyűjtemény, fotómásolatát a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum könyvtára őrzi. A kizárólag édességekkel foglalkozó kézirat pontos címe: J. M. J. N. Liktariumoknak, Confectumoknak, és sütedékeknek, úgy némi nemű étkeknek készítéséről, és külömb külömb féle virágok csinálásának módgyáról való jedczések. Melyeket sok höllyekről tanolván, s könyvekből is edgyben szedett P. Haller Jánosné Apor Susánna MDCCXXVII. Esztendőben iratván következendőknek is tanulására s hasznára.
A kézírás alapján valószínű, hogy más is írt a könyvbe. Összesen kilencven receptet tartalmaz, amelyből hatvankettő biztosan a szerző beírása. A receptek számozottak, címmel rendelkeznek. Ahogyan azt a mű címe is jelzi, befőzött édességekkel foglalkozik. Ez a legelső magyar könyv, mely gyümölcskocsonyákat is leír. A felhasznált nyersanyagok között két újdonságot lehet felfedezni: a csokoládét és a sóskaborbolyát, amelyek ebben a szakácskönyvben jelennek meg először, a birsalma és a citrom viszont számos készítmény alapja volt. A magyar nyelvű szakácskönyvek összehasonlító tanulmányát, s így a torjai kéziratos könyv értékelését Füreder Balázs Gábor a reneszánsz konyhakultúráról szóló doktori értekezésében írta meg (Debrecen, 2009).
Apor Zsuzsanna fagylaltféleségek készítéséről is írt. S mivel arcmásáról tudtunkkal rajz vagy festmény nem maradt fenn, illusztrációként álljon itt egy korabeli fagylaltos reklám.
