Nagyon pontosan vázolta az RMDSZ jövő évi kampányát a szombati sepsiszentgyörgyi SZKT, a szövetség vezetőinek szavaiból tisztán kitetszett, milyen retorikára számíthatunk a nagy kettős megmérettetést megelőzően, de az is, hallani sem akarnak együttműködésről más magyar szervezetekkel, a nagy és szent egység megbontóit árulóknak tartják, s ha esetleg nem válnak be számításaik, nem sikerül a parlamenti részvételhez elegendő támogatást megszerezniük, akkor a nemzeti ügy elbukásáért semmiképp nem ők, hanem a különutas politizálást választók lesznek felelősek.
Az már most kitűnt, hatalmas sikerpropagandát készítenek, bőséggel hallhatunk majd a befejezett vagy folyamatban lévő beruházásokról, elismétlik százszor, ezerszer, hogy lám, megerősödött a magyarság Székelyföldön, nőtt aránya (arról kevesebb szó lesz, hogy száma bizony jelentősen csökkent), lobogtatják majd az új oktatási törvényt, amelyről csak szűk körben ismerik el, hogy hibáktól terhes, és alkalmazása is riasztóan késlekedik, hallhatunk majd a nagy gazdaságélénkítő megvalósításról, a Kogălniceanu-kártyáról, mely pár ezer (!) vállalkozónak nyújtott segítséget, és újra meg újra elismétlik, az RMDSZ-nek köszönhetően nem csökkentek a kisnyugdíjak. Alig szólnak majd persze a kisebbségi törvényről, régiós átszervezésről, autonómiáról, nagy konzultációjuk kiderítette, ezek már nem prioritások az erdélyi magyarság számára, a kudarcokért egyébként is majd mások – a válság, a román pártok – lesznek felelősek. Ezt vetítette elő az SZKT, és megmutatta, még erőteljesebbé vált a szövetséget jó ideje uraló arrogancia.
Úgy viselkedik az RMDSZ, mint az a legnagyobb testvér, aki nem hajlandó elfogadni öccseit, duzzogva figyeli, hogy szülei nem érték be csupán vele, még két magzatot a világra hoztak, kikkel nemcsak osztozkodnia kellene, de olykor közösen, egységes erőt felmutatva dolgoznia is. Sarokba vonul, hátat fordít a világnak, és úgy dönt, nem vesz tudomást róluk, akkor talán nem is léteznek, ha mégis szeme elé kerülnek, szidja, gyalázza őket, hátha rájönnek az ősök, mekkora hiba volt az újabb csemeték nemzése. Pedig tetszik, nem teszik, a testvérek ott vannak, legfeljebb egy káini aktus üntetheti el őket.
Döntöttek a szövetség vezetői, kijelölték a követendő utat. Kockázatos, mert ha sikerül ismét egyszínűre festeniük az erdélyi magyar politikai palettát, és megmaradnak egyeduralkodó pártként, a demokrácia alapelveit csúfolják meg, pluralista berendezkedést akaró, nagyszámú magyar óhaját veszik semmibe. Ha pedig nem jön be számításuk, és mégsem nyerik el legalább öt százalék bizalmát, fontos eszköztől, a parlamenti képviselettől fosztják meg a magyarságot. És akkor már teljesen mindegy, kit kiáltanak ki vétkesnek.