Az unió Közös Agrárpolitikája (KAP) 2013 utáni lehetséges változásairól tartott előadást az elmúlt hét végén Sepsiszentgyörgyön Tánczos Barna, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára. A gazdatalálkozón a megye agárintézményeinek, önkormányzatainak képviselői mellett számos termelő is megjelent.
A KAP finanszírozása az unió legnagyobb kiadását jelenti. A tagországok saját előnyükre kívánják fordítani a változtatásokat, ezért az új KAP tárgyalása komoly erőfeszítéseket követel. Jelenleg a tervezetet tanulmányozzák, ehhez fogják csatolni a javasolt változásokat. Első olvasatban jövő év áprilisában fogja tárgyalni az új KAP tervezetét az unió parlamentje – jelezte az államtitkár.
Továbbra is hangsúlyos az agárszektor "zöldítésének" irányvonala, amellyel esetenként túl is lőnek a célon. A környezetbarát mezőgazdálkodás kemény szabályai hátrányba sodorják az uniós gazdákat a világ más nagy agrártermelőivel szemben, akik enyhébb szabályozás mellett olcsóbban állíthatnak elő élelmiszereket. A hátrány leküzdéséhez a fogyasztói szokások változása is segítséget adhat, mindehhez csupán az szükséges, hogy hangsúlyosabb legyen a helyi termékek vásárlása.
Az új KAP is kétpilléres marad. Az agrártermelőknek juttatott közvetlen támogatásokat célzatosabban és igazságosabban próbálják elosztani, a vidékfejlesztés terén az eredményességre összpontosítanak. A vidékfejlesztési alapokat ugyanakkor össze kell hangolni más uniós alapokkal, és nem álmok finanszírozására kell fordítani – fogalmazott Tánczos. Kötelező programként marad meg az alaptámogatás, a fenntartható ökoszisztéma programja és a fiatal gazdák támogatása. Az önkéntes programok révén támogatást kaphatnak a kedvezőtlen adottságú területeken dolgozó gazdák, és termeléshez kapcsolt támogatásokra is számítani lehet.
Az egy hektárra eső közvetlen támogatás terén országunk az uniós utolsók között áll. A megcélzott 200 eurós támogatásunkkal (100 euró az uniótól és 100 euró az államtól) csak Litvánia és Észtország marad mögöttünk. Magyarország esetében a támogatás 300 euró, Hollandiában több mint 400 euró – derült ki a bemutatott grafikonból.
"Minél nagyobb vagy, annál kevesebbet kapsz" – magyarázta a tervezetnek a degresszivitás és a capping fogalmáról az államtitkár. A közvetlen támogatást az összeg függvényében fokozatosan csökkentik: 150–200 000 eurós támogatás esetén a csökkenés 20 százalékos lesz, 300 000 euró fölött pedig százszázalékos. A tervet ellenzik a hollandok, szlovákok, csehek, támogatják viszont az osztrákok és a szlovénok, így érdekes vitákra lehet számítani. Románia az aktív gazdákat kívánja támogatni, külön támogatási rendszert képzelnek el a kisgazdaságok számára. Meg akarják tartani a területalapú támogatásokat és hektáronkénti kifizetéseket, korszerűsítenék a vidéki infrastruktúrát, támogatnák a nem mezőgazdasági szolgáltatásokat is.
Változik a napszámostörvény
A napszámostörvény javasolt változásairól számolt be a gazdatalálkozón Édler András parlamenti képviselő. A módosítások valószínűleg tavasszal lépnek életbe. Mint mondta, a szociális segélyben részesülők is dolgozhatnak majd "hivatalos" napszámosként, a plusz jövedelem nem veszélyezteti majd a segély folyósítását. Jelenleg csak a jogi személyek alkalmazhatnak napszámosokat, a képviselő meglátása szerint viszont a családi vállalkozásokat is megilletné ez a jog.
A munkaügyi hivatal számára gondot okoz a bejelentett napszámosokkal kapcsolatos hatalmas adattömeg informatizálása, ezért valószínűleg a napszámost alkalmazó cégeknek elektronikus formában kell majd leadniuk a regisztereket. A törvény életbe lépésétől naponta átlag 320 napszámost alkalmaztak a megyében, 164 cég igényelt napszámos-regisztert. A találkozó után ezzel kapcsolatosan jegyezte meg egy gazda: ha a munkaügy nem bírja az adatfeldolgozást, miért kell azt az alkalmazók nyakába varrni?
Édler az agrárvállalkozók lehetséges adózási formáit is bemutatta. A nagytermelők az átalányadó és a normál adózás között választhatnak, a kistermelőknek nem kell adót fizetniük, kivéve, ha üvegházban termelnek, öntözőberendezéseket működtetnek. A piaci eladás után nincs adó, de ha cégeknek adják el a terményt, adót kell fizetni. A módosítási javaslattal azt szeretnék elérni, hogy az agrártermelőknek évente egyszer kelljen adóbevallást tenniük.
A pénzügyi ellenőrző szervek "túlbuzgósága" is szóba került, Háromszéken és Hargita megyében úgy értelmezik a törvényt, "mintha állandó akasztásra készülnének" – hangzott el. Ez a román megyékre egyáltalán nem jellemző. A túlzott szigorúság és a visszaélések ügyében újabb megbeszélést kezdeményeznek a pénzügyi vezetőkkel – mondta Édler.
