Mély, elhúzódó globális recesszióval fenyeget, hogy Európa képtelen megoldani pénzügyi válságát, és változatlanul jelentős a kockázata a valutaunió szétesésének is – így szól ismert, londoni gazdasági elemzők korábbi helyzetértékelése. Az Ernst & Young pénzügyi ta­nácsadó és könyvvizsgáló csoport negyedéves euróövezeti hely­zetértékelése szerint a múlt heti EU-csúcson elhatározott helyes irányú intézkedések nyomán csökkent ugyan a valutaunió szétesésének kockázata, de a kockázat változatlanul fennáll. Elsősor­ban azért, mert 2012-ben nagyon nagy összegű szuverén euróövezeti adósságok refinanszírozása válik szükségessé. A ház szerint viszont kétségtelen az is, hogy az euróövezet felbomlása nagyon ma­gas költségekkel járna Euró­pában és a világgazdaságban. Ezért va­lószínűnek tűnik, hogy ha az EKB vállalja az utolsó hitelezői mentsvár szerepét, az kevesebbe kerülne, mint a valutaunió szétesése.
A ház elemzői szerint, ha az eurójegybank a következő két évben például ezermilliárd euró körüli értékben vásárolna fizetőképes, de likviditáshiányos euróövezeti kormányok kötvényeiből a piacon, az még mindig csak az éves euróövezeti GDP-érték tíz százalékának felelne meg, jóllehet a 2009 óta végrehajtott brit és amerikai monetáris mennyiségi enyhítési programok a két ország hazai össztermékének 14, illetve 17 százalékát teszik ki. Mivel Olasz­ország­nak, Spanyolország­nak, Görög­országnak, Írországnak és Portu­gáliának a következő három évben hozzávetőleg ezermilliárd euró államadósság refinanszírozásáról kell gondoskodnia, egy ilyen mértékű eurójegybanki kötvényvásárlás komoly mértékben enyhíthetné a szuverén adósságpiaci feszültségeket.

A defláció a legnagyobb veszély
Elindult a költségvetési unió felé vezető úton az euróövezet, és visszafordítani már nem lehet – értékelte szerdán az előző heti uniós csúcs eredményeit Angela Merkel a német parlamentben. Jóllehet, többen ellenzik ezt a megoldást, morális kockázatra és in­flációs következményekre hivatkozva, a leg­­nagyobb fenyegetést azonban most inkább a defláció jelenti, főleg akkor, ha az euróövezet mély recesszióba süllyed vissza, mivel a kormányok ezúttal nem tudnának költségvetési költekezéssel kikeveredni a recesszióból, ahogy 2009-ben tették.
Az eurójegybank szuverén kötvény­vásár­lási szerepének erősítéséről szóló döntés elmaradását más nagy londoni gazdaságelemző házak egyértelműen a múlt heti brüsszeli EU-csúcs fő kudarcának nevezték. A Capital Econo­mics londoni elemzői szerint a csúcson pontosan arról az intézkedésről nem született döntés, amely a piacok reményei szerint a mostani válság megoldásának fő eszköze lenne, ez pedig az EKB kötvényvásárlásainak igen jelentős mértékű kiterjesztése. Messze nem vagyunk meggyőződve arról, hogy az elhatározott intézkedések megfelelően helyettesíthetik az EKB elvileg korlátlan forrásait – fogalmaztak kommentárjukban a Ca­pital Economics londoni elemzői.

Ha csak néhányan távoznak
Az Ernst & Young a legvalószínűbb lehetőségek között említi, hogy egyes periferiális országok – például Görögország – maguk döntenek a távozásról, ha a költségvetési szigor politikailag elviselhetetlenné válik. A cég elemzői szerint, ha csupán néhány ország távozik, de Olaszország és Spanyolor­szág az euróövezetben marad, az még kezelhető lenne. A másik lehetőség az, hogy megmarad az euróövezet magva a francia–német tengely köré csoportosulva, Hollandia, Belgium, Finnország, Ausztria és Szlovákia részvételével, a nagy déli tagállamok – Spanyolország és Olaszország – azonban kiesnének. E forgatókönyv megvalósulása esetén az euróövezet és valószínűleg az egész világgazdaság a 2008–2009-esnél is súlyosabb, mély recesszióba zuhanna.
Hasonló előrejelzést adott az Economist Intelligence Unit (EIU). A világ legnagyobb gaz­daságelemző csoportja januárra szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett havi világgazdasági előrejelzése szerint a múlt heti brüsszeli EU-csúcs eredménye legjobb esetben is kiábrándítónak, legrosszabb esetben kudarcnak nevezhető. A ház közölte: mindezek alapján továbbra is 40 százalékosra teszi az euróövezet két éven belüli szétesésének esé­lyét. Az EIU szerint egy ilyen fejlemény Euró­pában gazdasági depressziót, de a világgazdaság egészében is súlyos recessziót okozna.
A cég elemzői szerint, ha a valutaunió összeomlik, a jelenlegi euróövezeti országok GDP-értéke a legutóbbi csúcsszinthez mérve legalább tíz százalékkal zuhanna, de az így számolt visszaesés mértéke elérhetné a 25 százalékot is. Az EIU katasztrófa-forgatókönyve szerint a munkanélküliség a legtöbb eurótagállamban húsz százalék fölé emelkedne, a legsúlyosabban érintett országokban pedig megközelítené az ötven százalékot, és évekbe telne az európai életszínvonal visszatérése a válság előtti szintekre. Az euróövezet összeomlásának elkerüléséhez az EIU szerint is arra lenne szükség, hogy az EKB tartós intervencióra rendezkedjék be a szuverén kötvénypiacon.