Alejandro (képünkön), a barcelonai informatikus elkötelezte magát Észak-Korea mellett. A most harminchét éves katalán 1990 óta koordinálja az Észak-Korea Barátai nemzetközi támogató szervezetet, valamint szerkeszti a kommunista diktatúra honlapját, ahol különféle szuvenírek, poszterek, képeslapok vásárolhatóak a nemrég elhunyt Kedves Vezetőről.
Ki ez a különleges Alejandro, aki – saját bevallása szerint – kamaszkora óta álmodott arról, hogy egyszer Észak-Koreába utazhasson, és a kommunista államot szolgálhassa? 1974-ben született Katalóniában, azóta is ott él, de spanyol állampolgársága mellett immár észak-koreaival is rendelkezik. Tagja a Koreai Munkapártnak, katonai zubbonyát számos kitüntetés díszíti, és a koreai rezsim védelmében ad interjúkat a nyugati lapoknak. És mivel a sztálinista államnak is egyre inkább szüksége lett a külföldi tőkére, Alejandro nyugati üzletemberek számára szervez utakat Phenjanba.
Az amúgy régi nemesi családból származó Alejandro Cao de Benos de Les y Pérez szülőhazájában is mindig kommunista volt: a spanyol szélsőbaloldali PCPE ifjúsági szervezetében, az Ifjú Kommunistáknál tevékenykedett. A kilencvenes években hozta létre az Észak-Korea Barátai nemzetközi szervezetet, amelynek elnökeként 1994 óta rendszeresen vendégeskedik Phenjanban. Koreában olyannyira népszerű, hogy gyakorta lép fel az állami televízióban, spanyol és koreai dalokat énekelve.
"A világ országai közül Észak-Koreában valósult meg leginkább az egyenlőség" – tartja, ugyanis Észak-Korea ellenáll "annak az egoista és felületes világnak, amelyben élünk". Szerinte az országról csak "az amerikai imperialista propaganda" terjeszti, hogy diktatúra lenne. Amint egy spanyol leninista honlapnak nyilatkozta: Koreát azért akarják tönkretenni, mert "az egyetlen ország, amely még magasra tartja a szocializmus lobogóját". Alejandro Cao de Benos szerint ugyanis Kuba, Kína vagy Vietnam nem tekinthető igazi kommunista államnak. Amint a spanyol El Paísnak nyilatkozta: a koncentrációs táborokat is teljesen félreérti a külföld, azok ugyanis "a morális és ideológiai nevelés helyei". És bár maga soha nem volt ilyen táborban, szerinte semmi bántódás nem éri a foglyokat. "Én is küldtem már két embert ilyen átnevelésre" – mondta büszkén a spanyol napilapnak.
Maga is elismeri azonban, hogy a koreai kormány is hibás az ország negatív képéért – és ő ezen akar javítani. Ám szerinte a bulvársajtó folytat kampányt Észak-Korea ellen, és még "egy elhunytat sem tisztelnek". A Kedves Vezető halálát ő is megsiratta, ugyanis – amint a venezuelai Noticias24 rádiónak nyilatkozta – "mi Koreában olyan egységesek vagyunk, mint egy család, és Kim Dzsong Il volt az apánk". Szerinte akik kinevetik a koreaiak gyászát, "nem ismerik, nem tisztelik e nép őszinte érzelmeit". Elmesélte, hogy többször is találkozhatott személyesen Kim Dzsong Illel, aki azonnal elfogadta őt, így a katalán informatikus magát inkább koreainak érzi, mint európainak, ugyanis megszerette a koreai kommunista értékeket, a fegyelmet, a rendet, a kitartást.
Észak-Korea amúgy tegnap figyelmeztette a rivális Dél-Koreát és más országokat, hogy ne várjanak politikai változást Phenjantól Kim Dzsong Un új vezető irányítása alatt sem. Az erről szóló közleményt a legbefolyásosabb phenjani politikai döntéshozó testületnek tartott Nemzetvédelmi Bizottság adta ki egy nappal azután, hogy Észak-Koreában véget ért a Kim Dzsong Il halála miatt elrendelt nemzeti gyász. Az ebből az alkalomból tartott nagyszabású phenjani ünnepségen először nevezték nyilvánosan is az ország új legfelsőbb vezetőjének Kim Dzsong Il legkisebb fiát és kijelölt utódját, Kim Dzsong Unt. "Ünnepélyesen és határozottan kijelentjük, hogy a világ ostoba politikusai – köztük a dél-koreai bábok csoportja – ne várjanak tőlünk semmilyen változást" – áll a Nemzetvédelmi Bizott­ságnak a KCNA hivatalos északi-koreai hírügynökség által ismertetett közlemé­nyében.
Észak-Korea megtorlással fenyegette meg Dél-Koreát utóbbinak a Kim Dzsong Il halálával kapcsolatban elkövetett, "örökre megbocsáthatatlan bűnei" miatt. A phenjani vezetés ugyanis igen rossz néven vette, hogy Szöul nem engedett dél-koreai csoportokat Észak-Koreába, hogy leróják kegyeletüket Kim Dzsong Il emléke előtt. Mindössze két déli küldöttség – Ri Hi Ho, Kim De Dzsung néhai dél-koreai elnök özvegye és Hjun Dzsung Eun, a Hyundai csoport elnöknője vezetésével – utazhatott Phenjanba. Az észak-koreai vezetés azt is sérelmezi, hogy dél-koreai aktivisták az észak-koreai nemzeti gyász idején léggömböket indíthattak útnak Észak-Koreába, s a rájuk csatolt üzenetekben a Kim család uralma elleni felkelésre szólítottak fel. (a hetivalasz.hu nyomán)