Nagyszabású uniós szintű kezdeményezést vázolt fel tavaly év közepén a Székely Nemzeti Tanács az új, lisszaboninak nevezett szerződésre mint EU-s alapokmányra támaszkodva, majd az erdélyi magyar pártokhoz fordult, álljanak mögéje próbálkozásában.
Érdemes felfigyelni arra, az SZNT a maga módján fején találta a szöget, mert számos aktuálpolitikai ballasztjától szabadította meg az autonómiáért folyó küzdelmet akkor, amikor elképzelését megfogalmazta, és ezt pontosan a politikai pártoknak illett volna felismerniük. A szervezet ugyanis ezúttal gazdaságfejlesztési hangsúlyú elképzelést dolgozott ki, mely tehát a román belpolitikában is harcba vethető, amikor a regionalizáció kérdése körül most megint felélénkül a vita, és sokan elégedetlenek a mai statisztikai régiókkal. A székelységre meg az a veszély leselkedik, hogy olyan közigazgatási átszervezés áldozatául esik, melyben minden előnyétől elesik annak, hogy itt, a Székelyföldön ezer éve többséget képez, és regióalkotó tényezőként ilyen vagy olyan szinten, de valamilyen belső önrendelkezési formával is bírt. Ennek kiteljesítésére teremt lehetőséget a polgári demokrácia mai rendszere.
Az SZNT tehát a célból fordul az európai őshonos népközösségekhez, hogy egymillió aláírást gyűjtsenek össze egy olyan, az EU parlamentjében benyújtandó polgári törvénykezdeményezéshez, mely szerint legyenek tekintettel a kisebbségek hátrányos helyzetére a kohéziós politikában, magyarán juttassanak kompenzatíve több pénzt e tartományok létrehozására és felzárkóztatására, s egyúttal sajátos jogkörökkel ruházzák fel e nemzeti régiókat.
A régióalakítás dolgában az SZNT persze nem a hárommegyés elképzelést támogatja, székelyek két és fél megye területén élnek, ebből kellene hát – már csak a saját pozíciók megszilárdítása miatt is – minden tárgyalásnak kiindulnia, véli a nemzeti tanács vezetősége. E harcban pedig számítani lehet azokra az európai régiókra, melyek az autonómia valamilyen szintjére már eljutottak – írja blogján Izsák Balázs elnök –, s egy régióalakításra és -korszerűsítésre alkalmas jogszabály kedvező "hátszelet" jelentene számunkra is.
A hazai magyar alakulatoktól pedig elvárnák, hogy lássák be, "az uniós szintű polgári kezdeményezés a versengés nélküli együttműködést feltételezi – szögezi le Izsák Balázs. – Többen kérdezték, kaptunk-e választ a magyar pártok vezetőihez írt nyílt levélre. Elmondtuk, a válasznál fontosabb nekünk az együttműködés őszinte szándéka, a közös fellépés a nemzetközi közösség előtt. Ha így közelítjük meg a kérdést, akkor egyetlen válaszra kell várnunk, az RMDSZ elnökének válaszára."
