Kegyetlen a tél a csomakőrösi romatelepen. Az ott élő cigányok egyetlen téli jövedelme a szociális segély. Állandó munkahelyet iskolázatlanságuk, analfabetizmusuk miatt nem kapnak. Szakképzetlenségük miatt is visszautasítják őket a munkaadók. Ráadásul azt gondolják róluk, hogy komolytalanok, hiányzik belőlük az odaállás. Azért nem kellenek, mert romák – értékelte a csomakőrösi romák általános helyzetét Burka György Ervin, a kovásznai városháza roma-felelőse.
A kilátások csak romlanak, az érvénybe lépett szabályozás szerint azok a szociális segélyre jogosultak, akiknek adóhátralékuk van, februártól elesnek járandóságuktól. Csomakőrösön olyan családok élnek, melyek 500–600 lej ki nem fizetett adót halmoztak fel. Ezt a jelenlegi körülmények között nem tudják kifizetni. Aki 150–200 lejjel tartozik, az esetleg a januári segélyből még törlesztheti adósságát. "El sem tudom képzelni, miből fognak megélni. Nyáron még elmegy, kerül egy-egy napszám, erdei gyümölcsöt, gombát szednek. De télen?!" – veti fel Burka György. Az adóelmaradás mellett sok a kifizetetlen büntetés is. Számos esetben falopás miatt rótták ki a bírságot. 240 lejnyi fapénzt kapnak, de azt mire költsék? Fára, ruhára vagy élelemre? – teszi fel a kérdést. Nem csoda, hogy rákényszerülnek a falopásra, melegedni kell. Még akkor is, ha egy-egy szobában akár nyolcan melegítik egymást nyomorúságos körülmények között. Szinte csoda, hogy – Burka állítása szerint – ennek ellenére nincs komolyabb egészségi problémájuk.
Tavaly ősszel tizennégy gyermek iskolába való beiratkozását harcolta ki a szakértő. Tartotta a kapcsolatot velük, a gyerekek szívesen jártak iskolába. De baj van a szülők felfogásával, nem állnak oda a gyerekek mellé, nem látják értelmét az iskolának. Az általános szokás, hogy miután Csomakőrösön kijárják az egy-négy osztályt, nem mennek tovább ötödikbe, mivel az csak Kovásznán lehetséges. Pedig: "érdemes iskolát végezni, sokkal több lehetősége lesz az embernek" – hozza fel saját tapasztalatát Burka. A fiatalember egyetemet végez, a kovásznai roma közösségből még Gerebenes Lívia tanul felsőfokon – nem véletlen, hogy ő is kapott becsületes munkahelyet a zabolai polgármesteri hivatal roma-szakértőjeként.
Kovásznán az utóbbi időben öt-hat cigány fiatal érettségizett, jelenleg heten végzősök. Burka tanulmányi pályázati lehetőséget kutatott fel számukra. Külön felkészítő órákra járhatnak biológiából és kémiából, ráadásul hatan havi 200 lejes ösztöndíjat is kaphatnak. Aki közülük 9–10-es médiával végzi a felkészítőt, még kétszáz lej jutalmat kaphat.
A csomakőrösiek számára a munkahelyteremtés jelenthetné a kiutat a jelenlegi elesettségből. Állandó munkahelyhez azonban valamilyen szakképesítésre is szükség van. Tavaly ugyancsak pályázati pénzből szakmai felkészítőt tartottak Kovásznán. 46 személy vehetett részt, de közülük egy sem volt csomakőrösi: nem volt meg a szükséges iskolázottságuk. A pályázat értelmében 15 felajánlott szakma közül hármat választhattak a tanfolyam szervezői. Az asztalos, beteggondozó és zöldövezet-karbantartó szakokat választották. Az asztalos és beteggondozói szakra négy elemi osztállyal lehetett jelentkezni, a zöldövezet-karbantartóira nyolc osztállyal – ez nem volt meg a csomakőrösieknél. Igaz, hogy azok sem léptek sokkal előbbre, akik elvégezték a tanfolyamokat, állandó munkahelyhez ők sem jutottak. A polgármesteri hivatal jelentős zöldövezetet tart fenn, de az alkalmazás zárolt, meg sem próbálták, hogy ide juttassanak be néhányat a tanfolyamokon elismert diplomát szerző roma közül. Nem mellékes, hogy az oklevél mellé 700 lejes támogatást, pályakezdési segítséget is kaptak a végzősök – mondta el Burka.
Az idei tervek között szerepel a munkahelyteremtési lehetőségek felkutatása, kihasználása. Márciusban lesz egy ilyen irányú pályázati kiírás, de a konkrétumokról még semmit nem tudnak, annyit sem, hogy hány személyt érinthet majd. Egyelőre tehát marad minden a régiben.