Budapesten is bemutatták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kezdeményezett Mikó Imre Tervet. Az elkészült gazdaságfejlesztési stratégia olyan megoldásokat próbál nyújtani, amelyek megerősítik, fenntarthatóvá teszik az erdélyi magyar közösség létét Romániában, a Kárpát-medencében és az Európai Unión belül.
A bemutatón Tőkés László, az EMNT elnöke a gazdasági autonómiát megalapozó elképzelésnek nevezte a tervet, a gazdasági autonómiára pedig ráépülhetnek az egyéb autonómiaformák is. A Mikó-terv finanszírozásának hátteréről Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kijelentette: a nagyobb összegek lehívására az unió 2014–2020 közötti finanszírozási időszakában lehet kilátás. Jakabos Janka, a háromszéki EMNT elnöke, a terv koordinátora arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós pénzek mellett a magyar kormány, a helyi gazdasági szereplők és egyéb nemzetközi források támogatásával is számolnak.
Három, indulásra kész programot mutattak be: a fiatal vállalkozóknak szóló inkubátorház-hálózatot, az OTP Bank által létrehozott mezőgazdaság-finanszírozási modellt, illetve egy svájci befektetési alapokkal közös projektet, amely gyógyszergyárat, ásványvíz-palackozót és bioélelem-termelésről szól.
Horkay Nándor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke szerint a Mikó Imre Terv egyik legnagyobb haszna, hogy hidat képez a román és a magyar gazdaság között. A terv által létrehozásra javasolt intézmények közül az egyik legfontosabbat, az Erdélyi Magyar Tervezési és Fejlesztési ügynökséget valószínűleg már a közeljövőben megalapítják.
A terv legfontosabb pillérei a versenyképes munkahelyek teremtése, az önellátó erdélyi gazdaság kiépítése és az ehhez szükséges pénzügyi háttér létrehozása. A szakemberek különböző prioritásokat és az egyes szakterületekhez csatolt kitörési pontokat is nevesítettek, például a befektetésösztönzést, a hálózati gazdaságfejlesztést, a megújuló energia- és vízipar kihasználását meg a zöldgazdaság fejlesztését.
Az elképzelések szerint a Mikó-terv mellett a Kárpát-medence más magyarlakta vidékei is elkészítik saját gazdaságfejlesztési tervüket, amelynek kidolgozása után a Wekerle-terv koordinálása alatt hozzák létre az egységes magyar nemzetgazdaság stratégiai kereteit.