Tavasszal aranysárga csokorban díszlő, illatos virágaival, az ősz télbe váltó napjáig fényes, bőrszerű, tüskés szélű leveleivel kertünk dísze, zöld lombját rézvörösre váltva télen gyönyörködtet.
Ősztől hamvaskék, tömören álló bogyós termése madáreledel. Nem ritka sem városainkban, sem falvainkban.
A kerti mahónia Észak-Amerika nyugati területén őshonos, ahol az indiánok (állítólag mérgező) terméséből gyógyító lekvárt készítenek emésztőszervi panaszokra. Csakugyan, a termés néhány olyan alkaloidát (berberin, palmatin stb.) tartalmaz, amely akár mérgező hatású is lehet, bár a gyógyszeripar és a homeopatikus gyógyítás különösen bőrbetegségekre (pikkelysömör, gyulladásos betegségek) használja. Igazoltan bevált: a hajtáskérgek és a hajtáscsúcs külsőleg alkalmazva gátolja a fejbőr korpásodását.
Az élő sövénynek is kiváló mahóniát dugványozással, sarjleválasztással szaporíthatjuk. Térfoglaló cserje, ha nem szabunk határt terjedésének, benőheti egész gyepesített házunk táját.
