A tegnapi orosz lapok címoldalukon számoltak be arról, hogy Vlagyimir Putyin elnök előző nap Krasznojarszkban kijelentette: azért állt az Egységes Oroszország Párt jelölőlistájának élére, mert csak ez biztosít számára erkölcsi felhatalmazást ― a párt választási győzelme esetén ―, hogy számon kérje a kormánytól és a parlamenttől a ma kijelölt feladatok teljesítését.
A Komszomolszkaja Pravda csupán egyetlen kérdést tett fel ezzel kapcsolatban: ha az elnökválasztás után Putyin fogja számon kérni a kormány és a parlament munkáját, akkor mivel foglalkozik majd az új elnök?
A Kommerszant lap tudósítója úgy értette Putyin közlését: ha az Egységes Oroszország színeiben bizalmat szavaznak neki, ez lehetővé teszi számára a már meghozott és még meghozandó döntések végrehajtásának ellenőrzését. A beszámoló rámutat: ,,Putyin végre nyíltan megmondta, hogy mi a terve, és saját maga kötötte a választások eredményét személyéhez. Ezt eddig csak politológusok tették meg, ami inkább az elképzelés lejáratására volt alkalmas."
A Vedomosztyi újság egy kremlbeli forrást idézve azt írta: az elnök nem célzott arra, hogy a kormány vagy valamilyen más struktúra élére kívánna állni, csupán értésre adta, hogy a harmadik mandátum örökös feszegetése helyett helyesebb lesz a hatalom pártját támogatni a választásokon, s ha ez meglesz, akkor ő maga továbbra is befolyást tud gyakorolni az ország helyzetére. A lap azt is megállapította: az Egységes Oroszország politikusai már egy ideje azzal agitálnak, hogy a választás valójában bizalmi népszavazás lesz Putyinról, de maga az elnök Krasznojarszkban első ízben értett egyet azzal, hogy a parlamenti választás az iránta megnyilvánuló bizalom tesztje. Idézte a lap Dmitrij Badovszkij politológust, aki szerint csupán a kampány újabb fejezete nyílt meg: Putyin előbb vállalta, hogy vezeti a párt listáját, aztán a párt bevezette a köztudatba a bizalmi népszavazást, most pedig az elnök újra jelezte kötődését a hatalom pártjához, hogy növelje annak népszerűségét, főleg a még bizonytalan szavazók körében. Közülük ugyanis nagyon sokan támogatnák Putyint, de kételyeket táplálnak a párt iránt.
A tegnapi lapok adtak hírt arról is, hogy két közvélemény-kutató intézet november 10―11-én készült felmérései egyaránt azt mutatják: azt követően, hogy Putyin a párt jelölőlistájának élére állt, nőtt az Egységes Oroszország népszerűsége, s jelenleg a FOM intézet szerint a szavazatok 53, az állami VCIOM szerint 57 százalékára számíthat. Az elnök döntése azonban általános értékelés szerint még nem hozta meg a várt hatást, mivel ha most lenne az elnökválasztás, a szavazók 70 százaléka adná rá a voksát. Az Egységes Oroszország után a népszerűségi listán az Orosz Kommunista Párt következik, amely a FOM szerint 7,7, a VCIOM szerint 9 százalékot remélhet. A többi párt nem éri el az új választási törvényben bevezetett 7 százalékos küszöböt. Némi manőverezési lehetőség azonban még kínálkozik az egyelőre bizonytalanok körében: ők a FOM szerint 14, a VCIOM szerint 20 százalékot tesznek ki.