A felvidéki választásokon a két magyar alakulat közül a szlovákiai "vegyes párt", a Most–Híd jutott be a parlamentbe. Utóbbi a szavazatok 6,89 százalékát szerezte meg, amellyel 13 képviselőt juttathat be a pozsonyi törvényhozásba.
A nagy vesztes, a Magyar Koalíció Pártja a 4,28 százalékos eredménnyel immár másodszor szorul ki a parlamentből. Annak ellenére, hogy a Híd-párt – a sajtóban és a közéletben gyakori, hogy lecsípik a "híd" másik pillérét, mert enélkül magyarabbnak tűnik a politikai csoportosulás – az előző csonka parlamenti ciklusban nem túlságosan fényeskedett a szlovákiai magyarság számára létfontosságú törvények meghozatalában. Ami még furcsább, az alapvető emberi jogokat s a szlovák alkotmányt is sértő, magyar állampolgárság elleni kontratörvények is ekkor születtek meg. Százesztendős, idős asszonyt is megfosztanak szlovák állampolgárságától. Ennél beszédesebb példa szükséges-e a szlovák bornírt nacionalizmus tobzódására?
Ezek a kisszerű és brutális magyarellenes kihívások egy hosszú sorozat részei. Gondoljunk a Sólyom László Mária Valéria-hídi visszafordítására, az önmagát véresre "verő" Malina Hedvig kálváriájára, a Benes-dekrétumok érvényben tartására, és arra is, hogy a magyar kormányzati szervek, a civil társadalom nyíltan és egyértelműen az MKP-t támogatták. Bugár Béla, a szlovákság felé vezető Híd egyik tartópillére mindannyiszor tiltakozott ez ellen. A magyarok lakta Dél-Szlovákia közvetlen a határ mentén fekszik, Szlovákiából tömegesen járnak át a munkavállalók Magyarországra, tehát a magyar lakosság felvilágosításával sincs hézag.
Mi akkor ennek az immár másodszori magyar választási fiaskónak az oka?
A Most–Híd léte egymagában is leképezi a Szlovákiában felerősödő asszimilációs folyamatot, amely a felvidéki magyarság körében terjed, akárcsak Krasznahorka büszke vára felé az avartűz. A szlovákiai magyarok asszimilációs hajlamát erősíti a vallásfelekezeti azonosság – nálunk az ortodoxia egy erős küszöb a magyarok és románok között –, a háború utáni magyar üldözések és kitelepítések, az adminisztratív-területi újjászervezések, a szlovák betelepedések, amelyek mind-mind a magyarság nemzeti immunrendszerét rombolták. A vegyes házasságok is.
Képzeljük el, hogy ha a "híd" szerepvállalás a vegyes párt és az MKP között jön létre a választások alkalmával, a 11,17 százalékos eredménnyel mindkét politikai alakulat bejutott volna a parlamentbe. Vajon a marosvásárhelyiek felfigyelnek-e arra, hogy ezek a hidak magyar vonatkozásban merre vezetnek?
