Egyik legsürgősebb teendőjének tartja az agrártárca az idegenek földvásárlási tiltásának meghosszabbítását. A csatlakozási szerződésben Románia hétéves haladékot kapott a mezőgazdasági földek eladásának zárolására, ez 2014. január elsején lejár. A tárca 2020-ig kérné a vásárlási tiltás meghosszabbítását.
Egyre élénkebb a külföldiek földvásárlási igénye, a mezőgazdasági minisztérium összesítése szerint több mint 700 ezer hektár romániai földet művelnek uniós vagy az unión kívüli országokból származó, itt földet bérlő termelők, befektetési társaságok. Ez az ország teljes szántóterületének 7–8 százalékát teszi ki. A vásárlások tekintetében első helyen az olaszok állnak a 700 000 hektár 24 százalékával, őket a német befektetők követik 15 százalékkal, az arab országokból származók 10, illetve magyarországiak 8 százalékkal. Az idegenek által használt termőterület részaránya alapján Románia első helyen áll az unióban.
A termőföldvásárlásokra vonatkozó törvényben jelenleg is létezik kiskapu a földvásárlásra: külföldiek magánszemélyként eddig is vásárolhattak földet, ha bejelentett romániai lakhellyel rendelkeztek, jogi személyeknél pedig elegendő volt, hogy a cég vagy egyesület székhelye az országban legyen. Stelian Fuia mezőgazdasági miniszter szerint Románia hatalmas hibát követett el, amikor az uniós csatlakozási szerződésbe belefoglalták a földvásárlási engedélyezést és a hétéves haladékot. Más uniós országok szerződéseiben ilyen nem szerepel, így a vásárlási tiltást egyenként szabadon alkalmazhatják. Ilyen körülmények között Fuia kevés esélyt lát a moratórium meghosszabbítására, de mindenképp megpróbálja. A hosszabbítás engedélyezése ellen szólnak az uniós hivatalos kimutatások és felmérések, ajánlások is, miszerint a földvásárlás teljes liberalizálása új technológiát, termeléshez szükséges tőkét, ugyanakkor a termőterületek értékének növekedését is jelentheti.
A szaktárca elsősorban Lengyelországra és Litvániára hivatkozik, mindkét országnak sikerült meghosszabbíttatnia a földvásárlási tilalmat. A lengyeleknél külföldiek csak a belügyminisztérium engedélyével vásárolhatnak termőföldet, az ötszáz hektárt meghaladó igényeket pedig visszautasíthatják. Nálunk a mezőgazdasági területek ára tavaly átlagban 2500 euró volt, a jobb termőképességű földekért azonban az 5000 eurót is elkérték – ez azonban így is jóval alacsonyabb az uniós átlagnál.
Stelian Fuia egy földbank létrehozását is tervezi, amely segíteni tudna a nadrágszíjparcellák tagosításában, így növelve a gazdaságok termelékenységét. A létrehozandó intézménynek az elképzelés szerint joga lenne a kis parcellákat felvásárolni, amelyeket hosszú lejáratra koncesszióba adna az igénylőknek. Jelenleg Romániában 1 048 000 gazdaság részesül földalapú támogatásban, ebből 978 000 azonban csak tíz hektár alatti termőterülettel rendelkezik.
