Összeállításunkban arra kerestük a választ, mi történhetett, hogy a megye első embere elszalasztotta az avatóünnepséget, mely parádés felvonulásra, az RMDSZ eredményeinek hosszas fejtegetésére, könnyfakasztó beszédre, választópolgárok megnyerésére jelentett volna kiváló alkalmat. Megbízható források arról tájékoztatták a Háromszéket, hogy kisebb konyhai baleset nyomán – túl közel hajolt a tűzhöz – megperzselődött bajusza. Mint kiderült, az eset megyeszerte számos bonyodalmat okozott, avatóünnepségeket kellett elhalasztani, könyvbemutatók időpontja csúszott, számos polgármester és RMDSZ-es elöljáró maradt éhes.
Nevük elhallgatását kérő forrásaink szerint a konyhai incidens nyomán Tamás Sándor azonnal válságtanácsot hívott össze lakására, személyi borbélya azonban kíméletlenül kimondta a verdiktet, miszerint le kell vágni a székely politikus imázsához szervesen hozzá tartozó arcdíszt. De mert bajusz nélkül nem is székely a székely, Tamás Sándor zsúfolt hét végi programja is feje tetejére állt. El kellett halasztani például A borvíz útja programban megvalósult bölöni fürdő avatását. A község polgármestere nem vette túlságosan szívre a dolgot: mivel az állások zárolása miatt személyzetet nem lehet alkalmazni, ráadásul víz sincs még a feredőben, a kezelőközpontot amúgy sem lehet megnyitni, teljesen mindegy, mikor avatjuk – sommázta az ünnepségre készülő elöljáróknak. Vigasztalás gyanánt az előkészített pálinkát és flekkent magukban fogyasztották el.
Nehezebb dolga akadt viszont a tanácselnöknek a nagyborosnyói felújított kultúrotthon avatójának elnapolásával. A polgármester ugyanis megjegyezte: a megyei önkormányzat pénzügyi támogatása mindössze két ablak kicserélésére volt elegendő, a többi munkálatot önerőből kellett fedezniük, ezért indokolatlan lenne a halasztás. Ráadásul egy lakodalmat is beterveztek már – a közművelődési élet hanyatlóban lévén, jobbára lagzik helyszínéül szolgál az épület –, a menyasszonynak mégsem mondhatják, hogy várjon, amíg Tamás Sándornak újra díszes bajsza lesz – érvelt az elöljáró, így végül elvágták a szalagot, bár mindenki elismerte: sutára sikerült az ünnepség, egészen más lett volna, ha Tamás Sándor nyisszant az ollóval. Nagyobb is a gyakorlata ebben, hiszen munkája során is ezt teszi: folyamatosan levágja például a Barótnak szánt költségvetési pénzeket – jegyezte meg az egyik ellenzéki politikus.
A Sepsiszentgyörgyre tervezett könyvbemutató is komoly fejtörést okozott Tamás Sándornak és csapatának. Attól tartottak, hogy halasztás esetén még kiderülne, milyen kínos helyzetbe került a megye első embere, ezért hosszas tanácskozás után úgy döntöttek, az elnök távollétében is megtartják azt. Áthidaló megoldásként azt találták ki, hogy az esemény résztvevőit levélben köszönti Tamás Sándor, aki bokros elfoglaltságai miatt nem tud részt venni az eseményen. A felolvasott köszöntőben az elöljáró hangsúlyozta: a kiadvány nem jöhetett volna létre a megyei tanács hathatós támogatása nélkül, végül pedig leszögezte: Ba­rótnak új városgazdára van szüksége.
Késő délután koszorúzásra, lovas felvonulással egybekötött megemlékezésre várták Tamás Sándort. Azt már nem engedhette meg magának, hogy ezen se vegyen részt – a lován feszítő tanácselnök képe ugyanis több száz szavazatot jelenthet. Éppen ezért riasztotta a megyei tanács alkalmazottjait, és néhány óra alatt sikerült is egy formás műbajszot beszerezniük. Hogy addig ne tétlenkedjék, a megyei tanács másnap esedékes ülése előtt szakmai megbeszélésre hívta Nagy Andrást, utolsó rendezői utasításairól tájékoztatta az Átült az RMDSZ-hez című egyfelvonásos darab kapcsán. Minthogy a közönségszervező beteget jelentett, SMS-ben maga küldte el az újságíróknak a meghívást az eseményre.
Majd autóba ült – kár, hogy ezt az útszakaszt sem sikerült felújítani, milyen szép avatóünnepséget lehetett volna rendezni, ismét felülhetett volna a kotrógépre, a baráti sajtóban pedig milyen jól mutatott volna fényképe a frissen aszfaltozott út mellett, morfondírozott –, és a helyszínre indult, ahol a türelmetlenség már oly magasra hágott, hogy a lovakat alig bírták uralni a huszárok, az állatok némelyike kínjában már a zabostarisznyát rágta, az esemény utáni dínomdánomra levágott, kisütött ökör pedig szinte kihűlt. Ám hiába csordult ki a jelenlevők nyála, hozzányúlni nem volt szabad az elnök hiányában. Számos magas rangú meghívott, politikus, vállalkozó éhesen várt ideig, majd bosszúsan otthagyta az eseményt, kilátásba helyezve, más pártot támogatnak majd, ha ennyire sem becsülik meg őket.
A következő időszakban tehát két nagy kihívás áll Tamás Sándor előtt: megyei RMDSZ-elnökként valamiféle funkciókkal kellene kárpótolnia csalódott támogatóit, de forrásaink szerint a Szent György-napokon esedékes bajuszversenyen való részvétele is fölöttébb bizonytalanná vált, annak ugyanis beláthatatlan politikai következményei lennének, ha kiderülne: Tamás Sándor bajusza nem igazi. Sőt, hamis.