Elhunyt Szabó Magda

2007. november 21., szerda, Világfigyelő

Kilencvenéves korában hétfőn délután elhunyt Szabó Magda Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas író. Az alkotót olvasás közben érte a halál. A világon a legjobban ismert modern magyar író könyveit 42 nyelvre fordították le.

Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Tanulmányait szülővárosában végezte, itt szerezte latin―magyar―történelem szakos diplomáját a Tisza István Tudományegyetemen. 1940-től Debrecenben és Hódmezővásárhelyen tanított, 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszté­riumban dolgozott. Költőként indult, de 1949-től nem publikálhatott, állásából elbocsátották, 1958-ig nem jelenhetett meg könyve. Hőseinek belső világát, a lélek belső folyamatait, az emberi kapcsolatokat árnyaltan ábrázolta. A Régimódi történetben családja történetét írta meg, a kötet kordokumentumként, történelmi tablóként és városrajzként is hiteles. Szabó Magda számos ifjúsági művet és meseregényt is írt. Történelmi érdeklődése elsősorban a színpadi műfajokban öltött formát: a Kiálts, város Debrecen múltját elevenítette fel, Az a szép, fényes nap című drámája pedig az államalapítás korát. Az író 1959-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott, majd 2001-ben Corvin-lánc kitüntetésben részesült. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díj külföldi regényt jutalmazó változatát Az ajtó című, franciául is megjelent regényéért, s elnyerte a Prima Primissima Díjat. Szabó Magda 2007-ben, 90. születésnapján megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést, múlt szombaton pedig Hazám-díjjal jutalmazták. A Szépírók Társasá­gának tagja, Budapest és Debrecen díszpolgára volt.

Főbb regényei közé tartozik a Freskó (1958), a Mondják meg Zsófikának (1958), Az őz (1959), a Sziget-kék (1959), a Bárány Boldizsár (1959), a Disznótor (1960), a Születésnap (1962), a Pilátus (1963), A Danaida (1964), a Tündér Lala (1965), a Katalin utca (1969), az Abigél (1970), A szemlélők (1973), a Régimódi történet (1977), Az ajtó (1987), a Merszi, Möszjő (2000), a Für Elise (2002). Összegyűjtött hangjátékait 2006-ban adták ki, Békekötés címmel.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 870
szavazógép
2007-11-21: Nemzet-nemzetiség - Puskás Attila:

Itthon, Adyfalván

Az ünneplők ünnepelnek, mert ez feladatuk és küldetésük. Ők, az örök megemlékezők elmondják mindazt, amit a rég elporladt Ady Endréről mondani szokás.
2007-11-21: Világfigyelő - x:

Nincs áttörés Koszovó-ügyben

Nem volt jele áttörésnek a tegnapi brüsszeli Koszovó-tárgyalások délutáni szünetében: az eddigi megnyilatkozások szerint a szerbek továbbra is ragaszkodnának ahhoz, hogy a tartomány — bármily lazán is, de — Szerbiához tartozzék, a koszovóiak pedig függetlenségre törekednek.