Tíz esztendővel ezelőtt két házszám volt csupán az Őrkőn, a tízes és a tizenegyes. Akkor alakult az Amenkha Egyesület, nekifogtunk, kitöltöttük az emberek hivatalos papírjait, és rendeztük a házszámokat – emlékezik Ötvös Viktor a szervezet 2002-es indulására, amikor az Őrkőn a szél volt a szemét egyetlen rendezője, azóta már szabványos tárolóba hordják a lakók a háztartási hulladékot.
Ötvös Viktor meséli: Az Amenkha Egyesület megalakult, tíz-tizenötös csoportokban vittük az embereket a hivatalba a buletinosztályra, sorjába állítottuk őket, csináltuk a buletint. Aztán, hogy ne kelljen őket odavinni, megszerveztük az iskolában, itt készültek a fényképek is. Mai napig is van olyan húsz-huszonkét éves, akinek nincs semmilyen irata. Voltak olyan kisgyermekek is, akiknek ügye a törvényszékre is felkerült, mert nem volt keresztlevelük sem. A szülőknek sem volt, így a gyermek hivatalosan nem létezett. Volt, de nem létezett.
A kulturális tevékenységek is szépen gyarapodtak minden évben. A Szent György Napokon azt éreztem, tetszett a más nemzetiségű közönségnek az előadásunk. Amikor a gyermekek először léptek fel táncolni, az apácák is futottak utánam, hogy nagyon tetszett.
Örvendünk annak, hogy nem csak a cigányok, de a magyar emberek is segítenek nekünk – mondja Ruzsa Pál, az Amenkha Egyesület alelnöke, aki úgy véli, sokat fejlődött minden az Őrkőn, amióta megalakult a Közösségi Ház.
(Bedő Krisztina, Fekete Réka)