Egy parányi ökörszem,
mint az ujjbegyem, itt ni!
Ilyen parányi, s máris
szeretne felrepülni.
Szeretne felrepülni,
anyjával együtt szállva,
galagonyabokorról
a csipkebokorágra.
A csipkebokorágról
a gilicetüskéig, a gilicetüskétől
vissza, a fészekéig.
Szárnyait próbálgatja,
de nem jön meg a mersze.
Jó anyja biztatgatja:
Nincs messze már a messze!
Mutatja, szárnyát nyitva:
Így csináld, fiam, így ni!
Én is ekkora voltam,
mikor kezdtem repülni.
