Kevés település volt Háromszéken a 19. században, ahol ne történt volna kisebb vagy nagyobb tűzeset. Bereckben 1842. július 22-én olyan hatalmas tűzvész pusztított, amelyhez hasonlót addig nem jegyeztek. Leégett a település kétharmada.
Ezt a veszteséget Bereck városa soha nem tudta pótolni, és valójában a tűzvész akadályozta meg, hogy a városiasodás útján tovább fejlődhessen.
A városi tanács évekig említést tett a nagy tűzesetről.
,,Mű Beretzk városa tanácsa
Miután a keserves emlékezetű tavaly esztendő julius 22-én kiűtött borzasztó tűz a városnak kétharmada részét s azok közt a Rákospatakán felűli lakósok épűleteit s minden vagyonait megemésztette, s igy azon helyiséget merejében pusztává tette, az a keserű tapasztalás mely szerint az eddig a Hosszu familiák nevét viselő utca, a Derék utcábol a Kápolna hegyre a Rákospatakát átjárólag kijáró utcaköze a két sor jószágoknak összeűtköző helyűknél, nem lévén bár csak gyalog embereknek menekűléssűkre szabad járás, e miatt a keserves emlékű napon a melett hogy sokaknak a tűzvész elől kiragadozott vagyonaik hammuvá lettek, többen halálos sebek, huszonkét személy pedig életét is ott végezte be szerencsétlenűl, a Veresek utcájábol bé a város falakig a birtokosok megeggyezése, s közönséges kivánságukhoz képest egy utcát nyitani, szem előtt tartva másfelöl ezen utcának kinyitásával azt is hogy az egész városi közönségre nézve hasznos és szűkséges.
Gábor Joseff városgazda, Fejér János biró Bereck majus 13-án 1843.
(Sepsiszentgyörgyi Levéltár, Fond 357, dos 1843, fil 131)
Bereckben a tűzvészben megsemmisült sok mesterember műhelye, a városban működő két malom. Az életben maradt lakosság nagy része, akinek nem sikerült lakasát újjáépítenie, a közeli falvakban próbált megélhetés után nézni. Ez időben Sósmezőben is sokan építenek házat azok közül, akik mindenüket elveszítették a berecki tűzvészben. Háromszék minden településéről segélyek érkeztek a tűzkárosultak megsegítésre, de ezek nagyon kevésnek bizonyultak, csak a napi betévő falatot egészítették ki valamivel.
