Májusi-júniusi virágzású cserje, amely olykor fa nagyságúra nő, különösen a kétbibés galagonya. A két, nálunk gyakoribb faj az egybibés, illetve a kétbibés. Megyénk erdős területein gyakoribb az egybibés. Eléggé ismert mindkét faj gyógy- és étkezési értéke (terméséből lekvár készíthető).
Az egybibés galagonyát hosszú, akár három cm-es ágtövisei, 3–4 karéjúra osztott levélkéi, valamint fehér, illatos, öttagú, bogernyőbe tömörülő virágai jellemzik. Egy csontárú maggal rendelkező piros termését szeptemberben-októberben gyűjtik.
Gyakoriságát tekintve jól eligazít az Agronómusok Házának Kovászna megye gyógynövényei címmel 1973-ban megjelent kiadványa. Innen olvashatjuk gyakoribb előfordulását: Szárazajta, Málnásfürdő, Dálnok, Ozsdola környéke.
Megyénkben tett kirándulásaim során gyakran találkoztam a galagonya virágzó ágvégeit gyűjtő növényismerőkkel, akik azt is tudták, hogy mind a virága, levele, mind a termése gyógyhatású. A galagonya szívpanaszokat enyhítő ismert népi gyógyszer, amelyet az ipar is felhasznál ilyen célra (flavonoid-, proantocianid-tartalma miatt). Szívelégtelenségre, szívizom erősítése céljából gyűjtjük, szárítjuk, majd teaként használjuk. Azáltal, hogy javítja a koszorúér és a szívizom vérellátását, szünteti a szívtájéki nyomásérzetet és a szívritmuszavarokat. Az iparilag előállított, gyógyszertárakban kapható Crataegus csepp vagy a Crategil oldat hasonló hatású.
