Szinte pontosan egy évvel Ratko Mladić őrizetbe vétele után, tegnap megkezdődött Hágában az 1992–95-ös boszniai háború volt szerb katonai főparancsnokának pere a Nemzetközi Törvényszéken. Radovan Karadžić volt boszniai szerb vezetővel együtt a 70 éves Mladićot tartják az egyik fő felelősnek az 1995-ös srebrenicai népirtásért, valamint Szarajevó több ezer halálos áldozatot követelő, több hónapig tartó ostromáért. A háborúban összesen mintegy 100 ezren haltak meg, és 2,2 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat. A két fő felelőst alapvetően ugyanazokkal a bűncselekményekkel vádolják.
Az ügyészséget képviselő Dermot Groome arra hívta fel a figyelmet, hogy Mladić volt a fő irányítója a Boszniában végrehajtott etnikai tisztogatásnak. A tizenegy fővádpont között népirtás, emberiség elleni bűncselekmények, a háborús törvények és szokások megsértése is szerepel. Groome emlékeztetett arra: az ügyészség tavaly lerövidítette a vádiratot annak érdekében, hogy meggyorsítsa az eljárást. Az eredetileg a vádlott terhére rótt közel kétszáz vádpontnak így várhatóan csak mintegy a felével foglalkoznak a tárgyaláson. Az ügyész úgy fogalmazott: be fogják bizonyítani, hogy Mladićnak a húsz éve kezdődött négyéves háború alatt elkövetett minden nagyobb bűncselekményben benne volt a keze.
Alphons Orie bíró jelezte, hogy a törvényszék fontolgatja a két hónap múlva esedékes bizonyítékismertetés elhalasztását, mert felmerültek adminisztratív jellegű mulasztások. Az ügyész is utalt arra, hogy nem kifogásol egy ésszerű mértékű halasztást.
A vádlott a helyszíni beszámolók szerint nyugodtnak mutatkozott a vád ismertetése alatt, több gondolatot lejegyzett, az egyes vádak elhangzásakor nem mutatott érzelmeket. Mladić nem kért szót.
A Nemzetközi Törvényszék hágai épületénél boszniai áldozatok özvegyeinek és anyjának egy csoportja is megjelent, hogy a helyszínen kövesse a pert. A csoport tagjai egyebek között mészárosnak és gyilkosnak nevezték a vádlottat, és felszólították a bírákat, hogy méltó büntetést szabjanak ki Mladićra. Utóbbi viszont fenyegető mozdulatokat tett a csoport tagjai felé, egyebek között elhúzva kezét a torka előtt.
A vádlott korábban tagadta bűnösségét, és azt hangoztatta, hogy tevékenységével a boszniai szerbeket védelmezte.
Mladićra akár életfogytiglani büntetést is kiszabhat a törvényszék.
A per kezdete újabb jelzés arra is, hogy végéhez közeledik a volt jugoszláviai háborúkkal foglalkozó törvényszék tevékenysége. Hágában összesen százhatvanegy személy ellen emeltek vádat horvátországi, boszniai vagy koszovói háborús bűnök gyanújával, és az ítéletek túlnyomó többsége már meg is született. Mladić pere az utolsó, amely a boszniai háborúval kapcsolatban indult.
A vádlottak közé tartozott a kilencvenes évek délszláv háborúiért legfőbb bűnösnek tartott Slobodan Milošević volt szerb elnök is, ő azonban hat évvel ezelőtt, még ítélethirdetés előtt elhunyt a törvényszék börtönében.
