A szegfűgombával egyszerre megjelenő, ám ennél sokkal kiadósabb, húsosabb mezei, kerti, erdőszéli tavaszi-kora nyári gombánk. Fő termőidénye április végétől június elejéig tart. Többnyire nyílt, meszes talajú réteken csoportosan (is) előfordul.
Kemény, szabálytalanul bemélyedő kalapja kissé begöngyölt, sárgásfehér, világosbarna, feltűnően lisztszagú (ez készítés közben eltűnik), ehető gomba. Mivel rokonai, a döggombák bizonyos fajai megárthatnak, a később megjelenő és kimondottan erdei nagy döggomba begyűjtése bajt hozhat ránk. De míg a májusi pereszke sűrűn álló lemezei fehérek, valamennyi döggombáé rózsásak (fiatalon világossárgák). Egyébként a termőidő is elválasztja a két fajt (a nagy döggomba nyári-őszi).
A májusi pereszkét forrázzuk le felhasználás előtt, majd akár levesnek, akár sütve finom. Szárítva is megtartja színét, ízét. Vendégeinknek készíthetünk belőle gombás meleg szendvicset: a sós, citromos lében megfőtt gombafejeket és tönköt vágjuk vékony szeletekre, rakjuk vajjal megkent zsúrkenyérre, hintsük meg reszelt sajttal, borssal, petrezselyemlevéllel, hevítsük mikrosütőben néhány percig, és melegen tálaljuk.
