Borító- és kötésterv: Ko­pacz Attila. A könyv borítója Kazimir Malevics Ember szökésben (1934–36) című festményének részletei alapján készült, amely jelenleg a párizsi Pompidou központban található. Az alábbiakban közöljük a huszadik századi orosz költészet és művészet tragikus sorsú alakjait felelevenítő könyv egyik jellemző fragmentumát.
Vaszilij  Bogdanov

Jeszenyin

Orosz-hon, nyírfák, páragőz.
A domboldalon vártalak.
Bíborban pompázott az ősz.
Szél lebegtette a hajad,

ahogy az erdőn át felém
közeledtél, és álmatag,
vérrozsdás nyírfalevelek,
jelölték ki az utadat.

Aztán eltűntél hirtelen,
az őszi szelek tenyerén,
kék ruhácskád ott libegett,
gyászoló nyírfáim hegyén.
Soha többé nem láttalak,
de ha szól ősszel a kolomp,
nyugtalanul megindulok,
avar recseg, zizeg a lomb.

Kenderkötél, kés megteszi,
egy golyó is mindig marad.
A nap rejteget, vagy a hold?
Néha még hallom a szavad.

A vak tükörből, rettenet,
a fekete ember kilép.
Fölém hajolva hív. Az éj
rám csukja kriptafedelét.

Akkor hát golyó, kés, kötél?
Nem vársz már soká, kedvesem,
hamarosan találkozunk
az égi búzaföldeken.

Fordította: BOGDÁN LÁSZLÓ