A kánikula megüli az országot. Traian Băsescu államfő, bevallása szerint a botrányt elkerülendő, nem ment el Brüsszelbe, mégis azzal vádolta a kormányfőt, hogy túllépte hatáskörét, s nem vette figyelembe az alkotmánybíróság határozatát.
A kérdésre, hogy tesz-e feljelentést a kormányfő ellen, Traian Băsescu nemmel válaszolt. Megtették persze mások, egy rejtelmes Mistreţu (?) nevű japán üzletember is éles támadást intézett a kormány, a szocialista liberális koalíció és a kormányfő ellen. A reprezentatív válaszok sem késtek, csak úgy röpködtek a kiásott csatabárdok, Ponta hívei azzal érveltek, hogy Franciaországot, Írországot s a jelenlegi bizonytalan belpolitikai helyzet miatt Ciprust és Görögországot kivéve az unióban országaikat általában a kormányfők képviselik. Támadták az alkotmánybíróságot is, Titus Corlăţean szociáldemokrata igazságügyi miniszter két alkotmánybírát is összeférhetetlenséggel vádolt, s hogy miként végződik a jogi vita, tekintve az alkotmány túl sok joghézagára, megjósolhatatlan.
Az elnök pártján az alkotmánybíróság, a titkos szolgálat, az ügyészség és a korrupció elleni ügyészség áll, amelynek ügyészeit a Năstase operációjában részt vevő orvosok elleni törvénytelen támadásokkal vádolták. (Kiderült, lehallgatták Brădişteanu doktor telefonjait, s órákig hallgatták ki a műtétben részt vevő két nagy hírű orvost, amely praktika a korrupció elleni ügyészség – állam az államban – gyakorlatában nem ismeretlen.)
Ponta pártján áll a parlamenti többség, a hatalomra törekvő koalíció és az istenadta nép (?!). Erre sokan abból következtetnek, hogy az államfő népszerűsége jelenleg nyolc százalékon áll, tehát ha beindul a leváltását célzó eljárás, a népszavazáson valószínű, nem ismétlődik meg a 2007-es eset, s szedheti a sátorfáját. Azonban Ponta sem tekinthető egyelőre győztesnek, Damoklesz kardjaként függ a feje fölött a plágiumvád, amelyben az illetékesek a napokban döntenek. A miniszterelnök a spanyol El Paisnak adott nyilatkozatában világossá tette, hogy ha a vád bebizonyosodik, nemcsak doktori címéről, hanem kormányfői tisztségéről is lemond. Hogy azután mi lesz, a Jóistenen kívül senki nem tudja, a Fennvaló viszont nem nyilatkozik a hírtelevízióknak, és nincs blogja sem. Az egész harcot Băsescu és Ponta mérhetetlen hatalmi ambíciói és gőgje indította el, de miként végződik, nem tudni.
A tét továbbra is a törvényesség, amely a bozótháború napjaiban többször sérült. Abszurdisztán a kánikulában sem tagadta meg önmagát. Az egyetlen kérdés: ki az a rejtélyes Mistreţu? Vajh’ megtudjuk valaha?