A megye minden sarkából érkezett hatvan gyermek töltött felejthetetlen napokat a zabolai Csipkés-táborban. A nyaraltatást immár hagyományosan a Vöröskereszt megyei kirendeltsége szervezi a hátrányos helyzetű családokból származó gyerekek számára. A táborozók felvigyázását hat felnőtt vállalta, mellettük tizenegy önkéntes dolgozott azért, hogy minél emlékezetesebb legyen az ötnapos együttlét.
A korábbi években hét napot tartott a csipkési nyaralás, de most úgy döntöttek, inkább több gyereket hoznak el kevesebb időre – tudtuk meg Berecz Ildikótól, a Vöröskereszt könyvelőnőjétől, aki már húsz éve vállal felügyeletet a táborban. „A rászorulók rászorulóit hoztuk el a táborba, van köztük olyan, akit mostohaapja nevel, olyan is, akinek édesanyja Olaszországban dolgozik. Olyan családokból jönnek, ahol a szülők nem engedhetik meg maguknak, hogy saját pénzükön táborba küldjék gyerekeiket” – vázolta.
Az anyagiakat adományokból, jólelkű támogatóktól gyűjtötték össze. A Rotary Club is segített, Bécsből is érkezett támogatás. Megpróbáltak iskolákban is adományokat gyűjteni, de nem túl nagy sikerrel, talán azért is, mert túl későn gondoltak erre a lehetőségre – mondta a könyvelőnő. A résztvevőket szociális felmérés alapján választották ki, a szülőknek írásban kellett nyilatkozniuk a gyermek esetleges betegségeiről, gyógyszeres kezeléséről – ez az adatbázis nagy segítséget jelentett a felügyelőknek. A gyermekek a 7–13 éves korosztályból kerültek ki, az előző évek tapasztalata azt mutatta, hogy a nagyobbakkal, serdülőkkel több a gond. Tavaly megtörtént, hogy már első nap meglógott a táborból két, juhászcsaládból származó gyerek: gyalog indultak haza, Bodzafordulóra, majd autóstoppal érkeztek meg. A kalandot ép bőrrel megúszták.
A program a gyerekek minden idejét lefoglalta. Nem kényszerből vettek részt a különböző foglalkozásokon – ottjártunkkor épp annyira belemerültek a karkötők készítésébe, hogy még a szünet idejére sem akarták megszakítani. Hangsúlyt fektettek a kiscsoportos tevékenységekre is, délutánonként a nap eseményeit tárgyalták meg. Az egyik legjobban sikerült esemény a karnevál volt. Színészekhez illő odaadással elevenítették meg a székely góbékat, sikeresen parodizálták a táborigazgatót, leutánozták az önkénteseket is.
