Kell-e a vakációra házi feladatot adni az iskolásoknak vagy sem? Megoszlanak a vélemények erről a szülőt és gyereket egyaránt nyomasztó kérdésről.
Szegény gyerek, iskolakezdés előtti utolsó héten reggeltől estig körmölt, hiszen a nyár folyamán nyilván nem a házi feladatokkal foglalkozott – az alábbiakban az interneten fellelt, ezzel kapcsolatos tanítói véleményt idézünk.
Főzzön-e szabadsága alatt a szakács? Könyveljen-e a könyvelő? Kovácsoljon-e a kovács? A szabadság alatt a felnőtt a munkahelyével foglalkozik-e? Visszük-e magunkkal a munkát a tengerpartra, a túrára? És ha mi nem tesszük ezt, a gyereknek vajon miért kellene dolgoznia, tanulnia a vakációban?
Legyen inkább sokat együtt velünk, a nagyiékkal, az unokatesókkal, mindenkivel, aki erre a célra mozgósítható, és akivel a gyerek is szívesen van együtt. És közben tanuljon, de másként, mint az iskolában.
Hiszen az írás, az olvasás, a számolás elsajátítása nem a tankönyvek bemagolását jelenti, hanem az alkalmazást. Ha a gyerek ráébred arra, hogy képes használni a megtanultakat, örül ennek, ugyanis ráeszmél, mekkora hatalom birtokosa.
Ilyen értelemben pedig a nyári szünidőben is tanulhat a gyerek, és a legjobb, ha ezt szüleivel együtt teszi. Meséljünk a kedvenc gyerekkori olvasmányainkról, és ő is kedvet fog kapni hozzájuk. Kezdjük el a mesélést, aztán „álmosodjunk el”, vagy „fáradjon el a szemünk”, biztosan folytatja majd a történetet. Ne találjuk a szemüveget, ne legyünk biztosak a recept összetételében, nézzen utána ő...! Ezer apró trükk arra, hogy kedvet csináljunk neki az olvasáshoz.
Aztán ott vannak a babák! Sok buta népség! Semmit se tudnak. Lehet nekik feladatokat kitalálni. A babaruha-varrás külön tudomány. Mérés, számítás, tervezés, akár divatlapot is lehet szerkeszteni. És mire való az internet, ha nem éppen erre? Hiszen onnan megtudható, hogy ma éppen mi a trend. Melyek a divatos színek? Közben lehet a gépelést gyakorolni, különböző alkalmazásokkal ismerkedni.
Ilyen módon aztán szinte észrevétlenül elrepül a nyár. Az utolsó két hétben persze már lehet egy kicsit iskolást is játszani. Elővenni a könyveket, beléjük lapozni, lassanként hozzászokni a gondolathoz, hogy hamarosan kezdődik az iskola. Fokozatosan a napi ritmus is visszaállhat a régi rendbe. Ne kelljen egyik napról a másikra rászokni arra, hogy dél helyett 7-kor, esetleg 6-kor kell kelni...
