Hitelből nem lehet béreket emelni
A kormány nyitott a béremelések ügyére, de határozott álláspontja, hogy hitelből nem lehet sem béreket emelni, sem szociális rendszert építeni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök tegnap, miután – konzultációsorozata keretében – Gaskó Istvánnal, a Liga elnökével és Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével tárgyalt a munkavállalókat érintő aktuális ügyekről.
A kormányfő elmondta, a találkozón egyetértettek az érdek-képviseleti vezetőkkel abban, hogy még az idén szükség van béremelésekre, továbbá abban is, hogy gyakorlatorientált szakképzést kell kialakítani, végre kell hajtani a munkahelyvédelmi akciótervet, meg kell őrizni a nyugdíjak értékállóságát, és helyes döntés volt befagyasztani a rezsiköltségeket. Egyeztek az álláspontok abban a kérdésben is, hogy be kell vonni a közteherviselésbe a külföldön lappangó számlákat.
Spanyolország segítségre szorul
Spanyolország várhatóan több százmilliárd eurós pénzügyi segítségért folyamodik a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), miután piaci finanszírozásának költségei immár fenntarthatatlan szintekhez közelítenek – jósolták londoni pénzügyi elemzők. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltatócsoport közgazdászai közölték: várakozásuk szerint Spanyolország három évre szóló, 280 milliárd eurós készenléti hitelkeretet fog kérni az IMF-től. Azt valószínűsítik, hogy 100 milliárd euró jutna a bankok további megsegítésére, a fennmaradó 180 milliárd euróból pedig a következő három évben lejáró államkötvény-törlesztések, illetve az ugyanezen időtávlatban felhalmozódó államháztartási deficitek 50 százalékát fedeznék. Más nagy londoni házak is úgy vélekednek, hogy Spanyolországnak akkora külső pénzügyi segítségre lesz szüksége, amelyet csak az euróövezeti mentőalapokból nehéz lenne finanszírozni. A Capital Economics közgazdászai kimutatták: hozzávetőleg 200 milliárd euró értékűnek kellene lennie egy olyan pénzügyi csomagnak, amely 2013 egészében és 2014 első felében fedezné Spanyolország finanszírozási igényeit. A cég szerint ha a külső segélyprogramot még egy évvel meghosszabbítanák, a keretet 300 milliárd euróra kellene növelni.
Csak egy egészségbiztosító legyen
Robert Fico kabinetje tegnapi ülésén döntött az „egy egészségbiztosítós modell” bevezetését célzó intézkedés-tervezet kidolgozásáról. Eszerint Szlovákiában megszűnne az 1993-ban bevezetett több-biztosítós egészségbiztosítási rendszer, és azt egy – állami kézben lévő – egészségbiztosító váltaná fel. A kabinet elképzelése több lehetőséget is magában foglal. Ezek egyike a magánkézben lévő biztosítók részvényeinek megegyezés alapján történő felvásárlásával számol. Másik lehetőségként a tervezet a magánbiztosítók egyes tulajdonrészeinek – elsődlegesen az ügyfélállomány – állami kisajátítását helyezi kilátásba. A szaktárca azzal indokolja a tervezett változtatást, hogy a több-biztosítós modell bevezetése óta folyamatosan csökkent az egészségügybe áramló források kihasználásának hatékonysága. Rámutat: 2006 óta a magánkézben lévő egészségbiztosítók közel 560 millió eurós haszonra tettek szert, további csaknem 350 millió eurót működési költségként könyveltek el. Az egészségügyi tárcának szeptemberig kell kidolgoznia az egybiztosítós rendszer bevezetésének menetrendjét. A Magán Egészségbiztosítók Szövetsége a kormány döntésére reagálva azt hangsúlyozta: érdekükben áll, hogy tovább tevékenykedjenek a szlovák piacon, valamint úgy vélik, a több-biztosítós modell által teremtett konkurenciának több hozadéka lehet az egészségügy számára.
