Könnyebb az évek óta elhúzódó pénzügyi-gazdasági válság okait feltárni, mint gyógyírt találni a helyzetre – derült ki a tusványosi szabadegyetem Wekerle–Mikó sátrában tartott előadáson. A meghívott közgazdászok, szakértők meglehetősen borúlátóan nyilatkoztak: évtizedes távlatokról beszéltek a krízisből való kilábalás kapcsán.
László János, a székelyudvarhelyi Arkum cégcsoport vezetője a vállalkozók szemszögéből elemezte a helyzetet. Felidézve az Amerikai Egyesült Államokból induló válság kezdeteit, furcsállotta, hogy miközben az óceánon túl már javában érezhető volt a krízis, Európában a bankok továbbra is hitelezésre buzdítottak, nem jelezték a veszélyeket. A kis- és közepes vállalkozások nem is nagyon készülhettek fel az új helyzetre. Megoldást talán a politikum, a vállalkozók és a bankok összefogása jelenthetne ilyen helyzetben – vélekedett László János.
Zsoldos István, a magyarországi MOL vállalat vezető közgazdásza nemzetközi dimenzióban vizsgálta a válság okait és lehetséges következményeit. Az eladósodottságot jelölte meg az elsődleges ok gyanánt, szerinte évtizedes távlatokban lehet csak orvosolni ezt a problémát. Mi több, ha a politikai preferenciák nem változnak, az eurózóna is széteshet – figyelmeztetett, hozzáfűzve: a kelet-közép-európai régió kilátásai is rosszak.
Cristopher P. Ball amerikai egyetemi tanár arra világított rá: a gazdaságtörténet lényegében válságok története, a mostani annyiban más, mint az előzőek, hogy globális jelenségről van szó. Nem volt ez váratlan, általában a felgyorsult növekedés, a hitelezés meglódulása már az első tünet. A pénzügyi, banki szféráról a költségvetésre terjed át a válság, az állam eladósodottsága a következő fázis – jelenleg ebben a helyzetben vannak az európai országok. A megoldások tárháza nem túl tágas: a költségvetési kiadásokat csökkentik, a hitelezést korlátozzák, ez lelassítja a gazdasági növekedést, az államháztartási bevételeket adóemeléssel próbálják növelni. Mindez a munkanélküliség növekedésével, inflációval jár, több esetben államcsődhöz vezethet ez az út, Amerikában például California állam került most ilyen helyzetbe. Szerinte a pénzügyi kiigazítások időszaka hosszan tart majd, az államadósságok válsága nem oldódhat meg egy-két éven belül, példaként említette, hogy a jelenlegi ritmusban Amerikának 2030-ra csökkenhet a nemzeti össztermék 60 százalékára az adóssága.
Némileg derűlátóbb hangot ütött meg Nátrán Roland, a magyarországi Eximbank vezérigazgatója, aki szerint a hanyatlás után törvényszerűen következnie kell a fellendülésnek. Elsősorban bizalmi válságról van szó jelenleg, ebből kikászálódni pedig csak gazdasági teljesítménnyel lehet. Példaként említette, hogy az innováció, az energetikai fejlesztés lehet a krízisből kivezető utak egyike.