Szerda délután nyitányként a magyarországi somlói borvidéket, annak jellegzetes borait ismertette Kolonics Károly családi pincészetének képviseletében. Mint mondta, minden borvidéket egy-egy borfajtával azonosítanak, így a somlói sajátossága a juhfark. Ezt egyébként a „nászéjszakák boraként” tartják számon, Kolonicsék most azon is fáradoznak, hogy orvostudományi megerősítést találjanak arra az évszázados megfigyelésre, miszerint a nászéjszakák borának jótékony hatása, hogy azt fogyasztva nagyobb eséllyel születik fiúgyermek, mint lány. Tény, hogy Kolonics Károlyt kisfia is elkísérte Tusványosra, borismertetője alatt folyamatosan őt szólítgatta, keresgélte, nehogy valamerre elvesszen.
Amúgy a borkóstolók helyszíne – egy Olt menti ház árnyékos, sátorral is takart udvara – igen jól megfelel e célnak, esténként élő zenével is serkentik a borfogyasztást. Kolonics Károly részletezte, milyennek kell lennie egy jó juhfarknak, ismertette annak ízvilágát, illatjegyeit. Hihetetlenül elegáns, nagyon friss, üde bor – mondotta a kemény, savas, férfias karakterűnek tartott nedűről, klasszikusan „perverz, animális” ízvilággal. Emellett még kóstolásra ajánlott egy hárslevelűt, melyről neki nagyon elegáns női parfüm jut eszébe, illetve egy furmintot, melyek mind a vulkanikus Somló-hegy hírnevét öregbítik.
Tusványoson délutánonként jelentkeznek termékeikkel a magyar borászok, borivókra várván. Hiszen igaza van néhai Figula Mihály­nak – kinek pincészetét szintén bemutatták –: olyan borivókra van szükség, „akik érzik, értik a műveket, a kompozíciókat, hiszen a jó borok finoman hangszerelt alkotások; a jó bor halkan és tisztán szól, akár egy gregorián ének, mely feledhetetlenül simogatja a pincék templomi csendjét”.