Alapításának 775. évfordulóját ünnepli Berlin múlt szombattól egészen október végéig. A rendezvénysorozat első napján 110 múzeum gratulál a német fővárosnak.
A súlyosan eladósodott város a korábbi ünnepségekhez képest – amikor egész negyedeket építettek vagy újítottak fel az évforduló alkalmából – szerényebben és talán találékonyabban ünnepli magát, így ezúttal a múzeumok éjszakáját is beépítették a születésnapi programok közé. A városi múzeumokban szombat estétől vasárnap hajnalig fogadják a látogatókat.
Három szabadtéri kiállítás is nyílt, amelyek közül az egyik – a Party, Pomp und Propaganda (Parti, pompa és propaganda) – éppen a korábbi évfordulókat idézi fel. A városalapítás 700. évfordulója alkalmából 1937-ben tartott ünnepségek tükrében például bemutatják, miként viszonyult a Hitler-rezsim Berlinhez, és felelevenítik az ötven évvel később tartott „kettős évfordulót”, amikor Berlin 750. születésnapját az NSZK-hoz tartozó Nyugat-Berlinben és Kelet-Berlinben, az NDK fővárosában is megünnepelték. Kelet-Berlinben mindenekelőtt a középkori városmagra koncentráltak, a lakótelep-építészet megoldásait használva középkori házaknak „álcázott” panelházakat húztak fel a Nikolaiviertelben, Nyugat-Berlinben pedig tüntetően a várost kettészelő falhoz legközelebb fekvő negyedekben hajtottak végre nagyszabású városrehabilitációs programokat.
A 775. évfordulón az újraegyesült Németország újjászületett fővárosát, Európa egyik leginkább sokszínű és nemzetközi városát ünneplik. Szeptember 1-jén első alkalommal rendezik meg a vallások éjszakáját, amelyen keresztényektől buddhistákig több mint hatvan vallási közösség mutatkozik be, és számos rendezvényre, kiállításra ad alkalmat az a tény, hogy a 3,4 milliós városban csaknem 500 ezer külföldi lakik, és csaknem 200 nemzet szülöttei élnek együtt békében. Ilyen rendezvény a Stadt der Vielfalt (A sokszínűség városa) című szabadtéri kiállítás Berlin közepén, az evangélikus katedrálissal szemben fekvő Schlossplatzon, ahol felfestették a Balatonnál bő másfélszer nagyobb alapterületű város 1:775 arányú térképét, amelyen hatalmas, színes gombostűkkel jelöltek meg olyan helyeket, amelyek leginkább kifejezik Berlin sokszínűségét és szabadságát. A B – azaz Bildung, vagyis képzés, oktatás, művelődés – jelzésű gombostűk egyike azt a helyet mutatja, ahol megalapították az első modern, polgári iskolát. Ez az 1689 óta működő, úgynevezett francia gimnázium, amelyet I. Frigyes porosz király hozott létre a Franciaországból vallási okokból Berlinbe menekült hugenották – reformátusok – gyermekeinek taníttatására. (MTI)
