775. születésnapját ünnepli Berlin

2012. augusztus 29., szerda, Magazin

Alapításának 775. évfordulóját ünnepli Berlin múlt szombattól egészen október végéig. A rendezvénysorozat első napján 110 múzeum gratulál a német fővárosnak.

A súlyosan eladósodott város a korábbi ünnepségekhez képest – amikor egész negyedeket építettek vagy újítottak fel az évforduló alkalmából – szerényebben és talán találékonyabban ünnepli magát, így ezúttal a múzeumok éjszakáját is beépítették a születésnapi programok közé. A városi múzeumokban szombat estétől vasárnap hajnalig fogadják a látogatókat.
Három szabadtéri kiállítás is nyílt, amelyek közül az egyik – a Party, Pomp und Propaganda (Parti, pompa és propaganda) – éppen a korábbi évfordulókat idézi fel. A városalapítás 700. évfordulója alkalmából 1937-ben tartott ünnepségek tükrében például bemutatják, miként viszonyult a Hitler-rezsim Berlinhez, és felelevenítik az ötven évvel később tartott „kettős évfordulót”, amikor Berlin 750. születésnapját az NSZK-hoz tartozó Nyugat-Berlinben és Kelet-Berlinben, az NDK fővárosában is megünnepelték. Kelet-Berlinben mindenekelőtt a középkori városmagra koncentráltak, a lakótelep-építészet megoldásait használva középkori házaknak „álcázott” panelházakat húztak fel a Nikolai­vier­telben, Nyugat-Berlinben pedig tüntetően a várost kettészelő falhoz legközelebb fekvő negyedekben hajtottak végre nagyszabású városrehabilitációs programokat.
A 775. évfordulón az újraegyesült Németország újjászületett fővárosát, Európa egyik leginkább sokszínű és nemzetközi városát ünneplik. Szeptember 1-jén első alkalommal rendezik meg a vallások éjszakáját, amelyen keresztényektől buddhistákig több mint hatvan vallási közösség mutatkozik be, és számos rendezvényre, kiállításra ad alkalmat az a tény, hogy a 3,4 milliós városban csaknem 500 ezer külföldi lakik, és csaknem 200 nemzet szülöttei élnek együtt békében. Ilyen rendezvény a Stadt der Vielfalt (A sokszínűség városa) című szabadtéri kiállítás Berlin közepén, az evangélikus katedrálissal szemben fekvő Schlossplatzon, ahol felfestették a Balatonnál bő másfélszer nagyobb alapterületű város 1:775 arányú térképét, amelyen hatalmas, színes gombostűkkel jelöltek meg olyan helyeket, amelyek leginkább kifejezik Berlin sokszínűségét és szabadságát. A B – azaz Bildung, vagyis képzés, oktatás, művelődés – jelzésű gombostűk egyike azt a helyet mutatja, ahol megalapították az első modern, polgári iskolát. Ez az 1689 óta működő, úgynevezett francia gimnázium, amelyet I. Frigyes porosz király hozott létre a Fran­ciaországból vallási okokból Berlinbe menekült hugenották – reformátusok – gyermekeinek taníttatására.   (MTI)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 503
szavazógép
2012-08-29: Magazin - :

Mit tudunk Puskás Tivadarról?

Hálás feladatnak is mondhatom, hogy olyan könyvről próbálok méltató sorokat írni, amelynek szerzői nem csupán barátaim, de ugyanakkor megszállottjai is egy rendkívül nemes ügynek: nem kevesebbre vállalkoztak, mint az erdélyi tudományosság egyik fontos szeletének felfedeztetésére, a köztudatba, az egyetemes magyar művelődés- és tudománytörténet ismereteinek tárába való beépítésére.
2012-08-29: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Ki a Mészkemence vizét issza...

…Ide mindig vágyik vissza – ismerősen hangzik a gyakori szólásmondás, a jó értelemben vett lokálpatriotizmus általános kifejezője. Elég ritka a kárpáti homokkövek övezetében az állandó, nagyobb hozamú édesvízforrás, mint amilyen a lisznyópataki Fehérárok-kútja. A Bodzafordulói-hegységnek ebben az övezetében, melynek egy részét Mészkemencének nevezik, az egykori kréta kori tengerbe bekerültek a jura korszak tömbház nagyságú mészkőtömbjei, amelyeket lassan kioldott a víz, és amolyan föld alatti, nagyméretű ivóvíz-raktározó üregekké alakultak. Ezek fölös víz­mennyisége képezi a forrás állandó, biztos hozamát. Vize, mert hideg és kemény, tehát magas a mésztartalma, kiválóan oltja a szomjat.