Az 1870-es évektől kezdve egyre több háromszéki fiatal lány próbált az anyagi gyarapodás reményében Moldvában gazdag földesúrhoz vagy kereskedőhöz elszegődni. Általában a szegény rétegből származó munkakereső fiatal lányokat a berecki szekeresek – akik Brassótól Jászvásárig, Galacig szállították az árut – segítették átjutni a határon, ami abban az időben nem is volt nehéz. 1870 októberében az ojtozi vámtól több jelentés érkezik Háromszék adminisztrátorához, amelyben jelzik, hogy sok fiatal lányt visszatoloncoltak a határról.
,,Vonatkozolag a Nagyméltóságod által kezdeményezett és a Nagyméltóságu Királyi Biztos Uraknak ez év okt. 12-én 2016 szám alatt a fiatal nőszemélyek átszökésének megakadályozását illetőleg rendeletére, bátor vagyok Nagyméltóságodat legalázatosabban megkeresni, miszerint méltóztasson az ujjév táján nagyobb mérvű átszökéseket megakadályozandó, és magas tisztével oda hatni miszerint még ujjév előtt a helyiségekben kihirdetendő lenne, hogy a Moldvába átszökött nőszemélyekért ezeknek szűlei lesznek felelősek.
Alulirt tanulmányozta okát ezen gyakori átszökéseknek, és ugy találta, hogy nem is annyira a rosszlelkű fuvarosok, mint inkább a Moldovából visszajött, 2-3 évet ott töltött nőszemélyek a csábitók. Ezek hazajövet néhány darab ékszer, és selyemruha mutogatása által ezen tapasztalatlan leányokat, nékik fényes jövőt és biztos helyet igérve elámitják, és a szökésre késztetik, melyben is eggyűgyű többnyire nyerészkedő szűleik nemcsak beleegyeznek, de sőt elő is mozditják, és miután az igy átszökött, pár év mulva hazajövén ismét csábitás eszközévé vallnak. Ennélfogva az átszökések folytathatnak annélkűl, hogy a tulajdonképpeni bűnös bűntethető lenne.
Nagyméltóságu Főkirálybiró Ur a Veszteghivatal támogatására kirendelt csendörségnek csekély állománya mellett, még Sósmezőnek Ojtóztóli távola akadályozza a szigor ellenörzését, melynélfogva is bátor vagyok Nagyméltóságodat legalázatosabban megkérni, miszerint méltóztasson a fajunk méltó szégyenét megakadályozandó, a csekélységem által ajánlott, és meggyözödésem szerint az egyedűli célhoz vezető módot pártolandó, azt még ujjév az az a cseléd változás előtt legkegyelmesebben eszközölni, mely által is elérhetnénk azt hogy mindenki által tudva az előfordulás esetében, egyik a másikat denuncálná, amikor is volna kit felelősségre vonni.
Továbbra is bátor vagyok Méltóságoddal legalázatosabban tudatni, miszerint a Veszteg-hivatal orgánumától ez évben 46 fiatal nőszemély szökevény fogattatott el. Ezek közűl 4 Szentgyörgyre 42 pedig a berecki tanácshoz toloncoltatott el megbűntetés végett.
Ojtoz dec. 12-én 1870. A Nagyméltóságu Fő Királybiró Urnak legalázatosabb szolgája.
Török Gáspár igazgató”
(Sepsiszentgyörgyi Állami Levéltár, fond. 8, dos 43., fil 1.)
Török Gáspár fajunk szégyenének nevezte a kivándorlást, a jobb élet reménye napjainkban is egyre több fiatal lányt csábít, igaz, most Nyugat felé. Gyermekeiket ott szülik meg, gyarapítva más nemzetek számát.
.jpg)
