Iskolamúzeum születik Kisborosnyón

2012. szeptember 13., csütörtök, Faluvilág

Közel fél évszázaddal ezelőtt is volt, amit nézni a kisborosnyói iskola folyosóján. Aki a környéket meg akarta ismerni, Damó Gyula tanító jóvoltából könnyen megtehette. El lehetett akkor is menni a kispataki Borzvárához, de hogy annak romjai alól milyen leletek kerültek ki a lepergett évtizedek alatt, arról a kisborosnyói iskola gyűjteményéből lehetett számot vetni.

  • Albert Levente felvételei
    Albert Levente felvételei

Most a nagyborosnyói községi tanács jóváhagyta az egykor nyolcosztályos iskola volt tanulóinak és Damó Gyula nyugalmazott tanítójuknak iskolamúzeum létesítésére vonatkozó beadványát. Az elemi iskolai szintre apadt, Nagy Károly püspök nevét viselő épületben bőven van hely a gyűjtemény elhelyezésére. A beadvány fő támogatója Szőcs Levente polgármester és Nagy Csongor, a központi N. Bartha Károly-iskola igazgatója volt.
Felhívást intéztek az egykori tanulókhoz, szülőkhöz is, hogy dokumentumokkal-emlékekkel gazdagítsák a gyűjteményt.
A kisborosnyói iskola a székhelye a Pro Natura Alapítványnak, itt dolgozott évtizedeken át Damó Gyula tanító, a megyei madárvédelmi mozgalom és a fehérgólya-számlálás animátora. Az elmúlt évtizedek idegenforgalmi kuriózuma volt a gólyaterme és állandó jellegű kiállítása. Az épület számtalan alkalommal természetvédelmi találkozók, a gyerekek számára igen hasznos ornitológiai megfigyelések színhelye volt, kertjében pedig különleges és emlékfák kaptak helyet. Mintha tudták volna a kis szárnyasok, hogy itt madárbarát emberek laknak, Damó tanítóék postaládájába évekig fészkelt egy cinegepár. Az iskolaépület egymaga is emlékhely, turisztikai érdekesség, homlokfalán láthatóak a névadó református püspök, Nagy Károly és a jótevő Tompa Miklós és Tompa Klára emléktáblái.
A kisborosnyói gyermekek és fiatalok izgalommal várják a Háromszéki Közös­ségi Alapítvány döntését, ugyanis Rátoni Botond helybeli tiszteletes és a presbitérium elhatározta, hogy Gyermek- és Ifjú­sági Házzá alakítja a régi papi lakást, ami más jellegű helyi rendezvények mellett széles lehetőséget kínál a hasznos és irányított ifi-nevelésre. Ezzel a céllal nyújtottak be pályázatot főleg a szükséges bútorzat elkészítéséhez és beszerzéséhez nélkülözhetetlen anyagiak megszerzése érdekében az alapítványhoz.
Emlékezetes esemény marad a helyieknek, hogy új székely kapuval gazdagodott Kisborosnyó. A községi tanács, a polgármesteri hivatal jóvoltából a kultúrotthon bejáratához állított kapun az egyre gyakoribb szokás szerint székely rovásírásos felirat is látható. Készítője Ferencz Botond kovásznai népi faragómester, számtalan monumentális kapu alkotója. Az avatón jelen volt Szőcs Levente polgármester, Bartha Árpád községi tanácsos, Damó Gyula, a helybeli Nyíres Lokálpatrióta Kör ügyvezetője, valamint Bodor János népi faragóművész.
Az idegenforgalom érdeklődési körében maradt a nyáron is a helybeli Székely-magyar Történelmi Emlékpark. Még friss a legújabb emlékkopja, amelyen az Erdélyi Református Egyházkerület 34 püspökének névsorát olvashatjuk, köztük a Nagy Károlyét (1868–1926) is, aki Kisborosnyó szülötte volt. Az emlékkopját Pap Lajos helybeli faragómester készítette. Legutóbb a budapesti Zeneművészeti Középiskola tanári kara látogatta meg, akiket a község polgármestere, Damó Gyula nyugalmazott tanító és Pakucs Etelka szavalóművész nyugalmazott tanítónő fogadta. Elismerésük zálogául a pedagógusok jelképes módon egy-egy csésze vizet öntöttek a Kodály Zoltán- és Bartók Béla-emlékfák tövére, melyeket Szilágyi Zsolt énekes ültetett el ez év tavaszán. Nemzeti imánkat és a székely himnuszt Vikol Károly tárogatóval kísérte, miközben virágkoszorúkat helyeztek el az emlékkopjákhoz.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 9
szavazógép
2012-09-13: Faluvilág - Demeter Virág Katalin:

Bikfalvi kályhacsempék új élete (Örökség a padló alatt)

Háromszéki kiállítója is volt augusztus 17–20. között Budapesten a huszonhatodik alkalommal megrendezett Mesterségek Ünnepének, ahol a látogatók bikfalvi kályhacsempékkel (melyek kuriózumnak számítottak a hagyományos technika és anyagok miatt) ismerkedhettek a Régi, ritka mesterségek tárlaton. Történetük egy helyi udvarház felújításával indult, s nemcsak a település, az utókor is hálás lehet a képzőművész és művészettörténész házaspár elszántságáért, hiszen (értékmentő) kíváncsiságuk, munkájuk gazdagabbá tette régiónk népművészeti örökségét. Az Erdélyi Kályhacsempe Manufaktúrával, csodálatos kályhacsempéivel első ízben a Szent György-napi kézművesvásárban találkozhattunk, az ötletgazda pedig Péter Alpár képzőművész és felesége, Várallyay Réka művészettörténész.
 
2012-09-13: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Sepsimagyarós ötszáz éves

Demográfiatörténeti eseményként is el lehet könyvelni a kistelepülés félezer éves fennállását,  a jubileumi ünnep alkalmával azonban nem hallottuk a Csere-tető mögötti falu 1512-es, első írásos említésének pontos forrását. Az 1567-es összeírás alkalmával kilenc kapuval jegyezték, ami, ha az akkori családot átlagban hat személlyel számítjuk, félszáznyi lakosra rúg, s így hihető, hogy 55 esztendővel azelőtt is kis lélekszámú település volt. Fél évezred nem kevés idő, különösen ha számításba vesszük, hogy tele volt harcokkal-háborúkkal, pestisjárványokkal, aszállyal és az egymás után váltakozó politikai-társadalmi rendszerek rákfenéivel, melyek békés-csendes székely lakosságát mind próbára tették.