A valóságban azonban más a helyzet, a kormány, országos és megyei hivatalok küszködnek a kamaralapításért. Egyrészt, mert a kamarák megalakulását az unió is szorgalmazza, másrészt, mert vészesen közelednek a választások – amikor a gazdák voksaival is számolnak. Talán ezért avatkozott bele az agrártárca a kamarák országos kezdeményező bizottsági elnökének választásába. Adrian Rădulescu, a minden lében kanál politikus, a képviselőház agrárbizottságának elnöke máris jelezte: megtisztelve érezné magát, ha az országos agrárkamara elnökévé választanák... – s ezt még jóval azelőtt, hogy az agrárkamarák alakulása tulajdonképpen elkezdődött volna. Kovászna megye azonban a jó példával tűnik ki: a politikum, a közintézmények nem avatkoztak bele (legalábbis eddig) a kamarák létrehozásába.
Az agrárkamarák létesítésének ötlete már 1992-ben felvetődött, de csak 2008-ban – Dacian Cioloş agrárminisztersége idején – kezdtek komolyabban foglalkozni a vonatkozó törvény kidolgozásával, ami végül 2010-ben született meg. Azóta két év telt el semmittevéssel, most viszont egyik napról a másikra kívánják császármetszéssel világra hozni az intézményt. A kapkodásnak máris mutatkoznak a következményei. Többek között szeptember 12-ről 26-ra hosszabbították az agrárkamarai tagsági jelölés határidejét. A választói névsorok elkészítése is várat magára, egyelőre azt sem lehet tudni, ki jogosult majd a szavazásra, pedig a törvény szerint a névjegyzéket harminc nappal a választás előtt ki kell függeszteni a választói körzetekben...
Ha országos szinten a termelők többségét nem is érdekli az egész folyamat, Háromszéken forr a gazdavilág. A főbb érdekvédelmi szervezetek tízfős jelöltlistákat iktattak a megyei választási irodában. Aki ezekről lemaradt, egyénileg próbálkozik, a tulajdonosok is élnek a lehetőséggel. Minden jel arra mutat: harc körvonalazódik a megyei agrárkamara, a gazdaparlament bársonyszékeinek elfoglalásáért. Csak üdvözölni lehet a gazdák érdeklődését. Megértették, hogy az agrárkamara eszköz lesz ahhoz, hogy beleszóljanak a megyei közintézmények, hivatalok mezőgazdaságot érintő döntéseibe, sőt, a törvényalkotásba is. Minél több a jelölt, annál nagyobb az esély, hogy a legjobb képviselőre szavazzanak a gazdák. A képviselet akkor lesz igazságos, ha minden szék, a mezőgazdaság minden ágazata hallathatja majd hangját.
Szeptember 26-ig bő hét áll az érdekeltek rendelkezésére, hogy leadják jelölési dossziéjukat. A 25 támogatói aláírás összegyűjtése nem jelenthet gondot, minden településnek érdeke, hogy saját képviselője ott üljön a megye agrárparlamentjében, a gazdák önrendelkezési fórumában.