2007 augusztusában a sepsiszentgyörgyi Covalact Rt. részvényeinek kb. 70 százalékát a Sigma Bleyzer amerikai befektetési alap vásárolta meg. Azt hiszem, a fő részvényes képviselői közül kevesen tudnak arról, hogy szeptember 18. fontos évforduló a sepsiszentgyörgyi tejfeldolgozó cég életében, amely 1990-ben alakult át Covalact részvénytársasággá.
38 évvel ezelőtt, 1974. szeptember 18-án történt meg a sepsiszentgyörgyi tejpor- és vajgyár ünnepélyes avatása, a tejpor- és a vajtermelés megkezdése. Ami rendkívüli: ezt az új gyárat Nicolae Ceauşescu, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, egyben a Román Kommunista Párt főtitkára avatta fel, és tudomásom szerint ez volt az egyetlen ilyen tejipari létesítmény az országban.
1973-ban az állami vezetőség határozata alapján összesen tizenkét hasonló tejgyár építését kezdték meg, például Konstancán, Kolozsvárott, Aradon, Temesváron, Craiován, Suceaván, Gyulafehérváron. A tejsűrítő berendezéseket mindegyikhez Németországból, míg a tejporszárító torony komplex berendezéseit Franciaországból szállították, és mindeniknek azonos kapacitást terveztek: 3800 tonna tejpor és 1500 tonna vaj évente. Naponta 100 000 liter tejet voltak képesek feldolgozni. A 70-es évek előtt csak két tejporgyár működött az országban, az egyik Gyergyóremetén, a másik Dornavátrán, mindkettő az ötvenes évek közepén épült, a berendezéseket a Szovjetunióból hozták. A beruházási munkálatok a legjobb ütemben a szentgyörgyi gyárnál folytak, és így ez volt a legelső, amelyik elkezdte termelését 1974. szeptember 18-án. (Néhány hónappal később indult be a konstancai.) Az államelnök idelátogatása már augusztusban esedékessé vált, és a megyei pártbizottság bizalmas utasításban közölte, hogy a berendezéseknek a látogatás idején működniük kell.
A francia és a német szerelők hónapok óta dolgoztak már itt, és augusztus elején minden készen állt, de hiányoztak a magas nyomást biztosító gőzkazánok, amelyekkel megkésett a gyártást Bukarestből akkor átvevő kolozsvári vállalat, márpedig a tejporrészleg berendezései, főleg a tejporszárító torony működtetéséhez legalább 13–14 atmoszféra nyomású gőz kellett.
Hogy a tejporszárító gőznyomás nélkül is működőnek tűnjék az államfő látogatásán, a megyei pártbizottság irányításával az a döntés született, hogy a 16 m magas torony tetejéről két munkás fogja leszórni a zsákokból a tejport a torony belsejébe. A tejport a gyergyóremetei gyárból hoztuk.
Az elnök látogatása azonban egyre késett, addig-addig, hogy a Kolozsváron legyártott első két gőzkazánt mi kaptuk meg, ha jól emlékszem, szeptember 8-án. Nagy rohammunkával kerültek a helyükre, éjjel-nappal folyt a szerelés, a végén pedig a nyomásbiztonsági ellenőrzések is jól sikerültek, és szeptember 16-án megkezdtük az előírt, 72 órás technológiai próbákat.
Férfimunka volt, amit az akkori tejgyár felelős beosztású alkalmazottjai véghez vittek, főleg az utolsó napokban, amikor éjjel is csak nagyon rövid időre hagytuk el a munkahelyünket, de megérte, mert szeptember 18-án délelőtt ennél a gyárnál kezdte az államelnök a munkalátogatást, a gyáravatást, és minden nagyon jól sikerült. Hangsúlyozom, hogy a tejportorony is nagyon jól működött, nem volt szükség az akkor már közszájon forgó cselre a máshonnan hozott tejporral. Az üzembe helyező bizottság elnökeként boldogan írtam alá a törvényes okiratokat, amelyek igazolták hivatalosan is az új tejpor- és vajgyár beindítását.
A pártvezér munkalátogatásáról, valamint a gyár felavatásáról tudósított többek között a helyi sajtó, a Cuvîntul nou és a Megyei Tükör is, mindkettő hetilap volt akkor. De a Covalact Rt. archívumában található okiratok is bizonyítják az avatás hitelességét. Megemlíteném még, hogy ugyanezen a napon került sor a Román Katona szobrának leleplezésére is az állomási negyedben.
ÁBRAHÁM ÁRPÁD,
a Kovászna Megyei Tejipari Vállalat főmérnöke
1971–1976 között
