A termesztők sokéves tapasztalata szerint megyénkben hozzávetőlegesen 18 tonna burgonya terem hektáronként. Tavaly ezt a mennyiséget túlszárnyalták a gazdák, átlagban 22 tonna pityókát takarítottak be egy hektárról. Idén viszont szomorúak a kilátások.
A 15 ezer hektáros összterület egyharmadának betakarítása után az átlagtermést nyolcezer kilogrammra becsülik. Ráadásul ez is többnyire silány minőségű, a gumók aprók, kis hányaduk alkalmas fogyasztásra. Ebben az évben (de más esztendőkben is) a burgonyafeldolgozó-ipar jelenthetné a menekülést a gazdák számára. Egy működő szesz- vagy keményítőgyár, bioüzemanyagot előállító üzem komoly felvevőkapacitást jelentene a háromszéki termelőknek, az apró, gyenge minőségű, fogyasztásra nem alkalmas gumóknak is lenne piacuk – vélik a gazdasági szakértők, akik azt is előrevetítik: a burgonyatermesztők idén akár nyolcvanszázalékos bevételkieséssel is számolhatnak.
Ha valaki azt hiszi, hogy ennél rosszabb nem lehet, téved. A Romániai Burgonyatermesztők Szövetségének elnöke, Ioan Benea a napokban azt nyilatkozta: jövő évben még nagyobb deficitre lehet számítani a mezőgazdaságban, ami a burgonyatermesztőket is súlyosan érinti. Figyelembe véve a szárazságot, az állami támogatás hiányát és a gazdasági válságot, nehéz lesz mindezt túlélni – véli az elnök.
Június óta nem esett jelentős mennyiségű eső. A vegetáció kezdetén ugyan jól kötött a burgonya, de a gumók fejlődését gátolta a szárazság. Kivételt jelentenek azok a parcellák, ahol öntözni tudtak a gazdák. Ahhoz, hogy legalább húsz centiméter mélyen beázzon a talaj, négyzetméterenként legalább húsz liter vízzel kell öntözni, ami egyszeri öntözésnél legkevesebb hatvan lejes vagy több költséget jelent hektáronként. A megyében az öntözővíz-felhasználók két szervezetbe tömörültek. A gidófalvi és a szépmezői szervezet szövetkezni szeretne, úgy látják, közös erővel tudnának könnyítéseket, támogatást kiharcolni a kormánytól. Az agrártárcához eljuttatott beadványukra azonban egyelőre nem érkezett válasz.
Éppen úgy, ahogy egyelőre válasz nélkül maradt annak a bizottságnak a jelentése, melyet a prefektus hozott létre a Kovászna Megyei Burgonyatermelők Egyesületének kérésére. A termelők többek között a rendszerváltás előtt Romániában is működő, az uniós országokban jelenleg is tevékenykedő burgonyatanács létesítését kérték – egyelőre hiába. Az agrártárca mellett működő tanács lenne hivatott a burgonyaágazat gazdasági, agrárpolitikai tényezőivel foglalkozni, a burgonyás gazdák érdekeit képviselve, nyilván a termelőkkel való szoros együttműködés mellett. Nem utolsósorban kérték a feketekereskedelem megszüntetését, az illegális import, a piaci szürke kereskedelem megfékezését.
Az érdekek azonban mindezt – úgy látszik – felülírják. Sokak számára jövedelmezőbb a burgonyaimport fenntartása, aminek nagy hányada hivatalos okmányok nélkül érkezik az országba. Becslések szerint több tízmillió euróra rúg az így keletkezett adóbevételi hiány.
A burgonyaágazat szárazság okozta idei kárát hárommilliárd lejre becsülik. Ennyi a veszteség az ország 240 ezer hektárnyi burgonyáját sújtó hetvenszázalékos terménykiesés után.
Az agrártárca százlejes hektáronkénti támogatással kívánja enyhíteni az aszálykár veszteségeit. A 240 ezer hektárra számolva ez összesen 24 millió lejt jelent, ami tíz százalékát sem teszi ki a burgonyatermelők kárának. A megye 15 ezer hektár burgonyájára számolva a kárpótlás másfél millió lej. A számítás persze elméleti, hiszen a kárpótlás farmonként csak tíz hektár erejéig érvényes, azaz gyakorlatilag a burgonyaágazat kiesését még egy százalékban sem kárpótolja az állam.
Nevetségesnek, szemkiszúrásnak tartják a nagyobb gazdák a százlejes hektáronkénti kárpótlást. Latolgatják, a megkapott pénzt összedobják, és elküldik az agrárminiszternek, hátha talál majd egy olyan célt, melynek érdekében hasznosan költhető el az összeg…
Általánosan elfogadott vélemény, hogy a burgonyatermés jó részét ipari felhasználásra kellene értékesíteni. Szóba jöhetnek szesz- és keményítőgyárak, üzemanyag-előállító telepek. Kovászna megyében ebben az irányban nem tapasztalható előmozdulás. Az ipari feldolgozást egyelőre a burgonyaszirom-gyáraknak szállított nyersanyag jelenti, ami megyeszinten elenyésző mennyiséget jelent. Hargita megyében komolyabban vették a lehetőséget. Tavaly ősszel már aláírták a finanszírozási szerződést egy bioüzemanyag gyár létesítésére. A Gyergyószentmiklóson megvalósítandó zöldmezős beruházás értéke 6,5 millió euró, ebből vissza nem térítendő támogatásként hárommilliót pályázaton nyertek el. A tervek szerint modern technológiák felhasználásával burgonyából, keményítőtartalmú terményekből fogják előállítani a bioüzemanyagot.
Éves adófizetés a burgonyatermelőknek
A képviselőház elfogadta azt az RMDSZ-kezdeményezést – Edler András György és Erdei Doloczki István képviselő, valamint Gyerkó László volt szenátor javaslatára –, amely módosítja az Adótörvénykönyvet (Cod Fiscal). Ennek értelmében a krumplitermelőknek a jelenlegi negyedéves adóbevallási és befizetési kötelezettség helyett csak éves bevallást és befizetést kell eszközölniük.
