Két éve jegyezték be a céget – tájékoztatott Adorjáni Balázs, aki elmondta, hogy barátjával, Máté Jánossal együtt vágtak bele a vállalkozásba, s reményeik szerint jól működik majd. Ekképpen próbálja gyümölcsöztetni azt a tudást és tapasztalatot, amit hétévi magyarországi munkája során szerzett. Lám, a szentkirályi talaj is képes csodát teremni – győződtünk meg róla –, ha szakértelemmel nyúlnak hozzá. A cég inkább kertrendezéssel, kertfenntartással, haszon- és dísznövény-kereskedelemmel foglalkozik. Különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomba hoz néhány régi, őshonos almafajtát, melynek oltóágait a székelyudvarhelyi Székely Gyümölcstermelők Egyesületétől és háromszéki gyümölcsösökből gyűjtik össze, majd egy oltásra-szemzésre szakosodott nagyenyedi kertészethez juttatják. Miután pedig biztosan megfogantak, visszakerülnek a számukra meleg­ágynak számító nagyenyedi csemetekertből. Nagyenyedet említve bizonyára sok háromszéki szakember felfigyel, hiszen százak nyertek ott oklevelet a lepergett évtizedekben, és hiszik azt, hogy onnan nevesítve érkeznek a gyümölcsfacsemeték, s talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy mindenik fajtakeresztlevéllel!
– A régi, őshonos gyümölcsfacsemeték iránt egyre nagyobb a kereslet – folytatta Adorjáni Balázs, akivel a sepsiszentgyörgyi piacon találkoztunk, ahol a szebbnél szebb évelő örökzöld és fűszernövényeken legeltettük tekintetünket. A virág ennél a vállalkozásnál kissé háttérbe szorul, kivételt képez a krizantém, amelynek igen nagy a kereslete az esztendő végén. Amíg a szezon engedi, itt lehet a legkönnyebben találkozni Adorjáni Balázzsal. Mint mondja, nem könnyű meghódítani a piacot, kitartás és szorgalom kell hozzá, mert Háromszéken is létezik konkurencia.
Örömmel ismerkedtünk meg a fiatal kertész-pomológussal, ugyanis a megyében elég kevesen művelik szakszerűen, illetve kedvtelésből, de nem céltudatosan ezt az igen hasznos és bizonyára elégedettséget is hozó tevékenységet. A pomológia történetében nem ismeretlen a kiváló gyümölcsfajták oltóágainak utaztatása egyik településről a másikra, egyik országból a másikba. A két világháború között Bodosi Budai József, minden idők egyik legkiválóbb pomológusa, a Miskolci Növénynemesítő Intézet megalapítója és az ottani Lévay József Református Gimnázium biológialaboratóriumának névadója szakszerűen becsomagolva, postán küldte az oltóágakat Miskolcról Olasztelekre Nagy Imrének, aki vadoncokba oltotta és szemezte, Erdővidéken terjesztette a Budai-féle gyümölcsöket. Budai nagybátyjáról nevezte el az általa keresztezéssel kikísérletezett Budai Domokos nevű, kiváló téli almánkat (és még sok más gyümölcsfajtát). Csodálatosan hosszú utat tesz meg egy-egy gyümölcsfajta, és túléli azt, aki nemesítette. Budai József felesége, Czetz Mária nevét viseli a Czetz-alma, amelyet Kolumbán Ida néni kertjéből hozott oltóágból szaporított el, és létesített belőle szép gyümölcsöskertet Gidó­falván a Kátai család. Jobb helyen nem is lehetett volna, hiszen a szabadságharc legendás hírű tábornokának, Czetz Jánosnak is ebben a községben ringatták bölcsőjét.

A Székelyföldet nem lehet elszállítani
– Elsajátítottam a szakmát Magyarországon, s azt a tudásbagázsit a szülőföldem hasznára akartam fordítani. De mert a Székelyföldet nem lehet Panónnia földjére szállítani, hazajöttem, hogy itthon gyümölcsöztessem mindazt, amit ott megtanultam – nyilatkozta Adorjáni. – Kezdetben az örökzöld díszcserjék szaporításával foglalkoztunk, amelyek kiválóak parkosításra. De amikor a gyümölcsfákkal is foglalkozni kezdtünk, azokra a kertes telekkel rendelkező emberekre gondoltunk, akiknek csak néhány fára van szükségük, akik vissza akarnának emlékezni gyermekkoruk ízeire, a pónyikra, az aranypármenre, a Budai Domokos almák ízére. Ők a mi ügyfeleink. Tudni kell, hogy a nagybani termelőknek nem céljuk ipari mennyiségben piacra vinni régi, őshonos almáinkat. Mi a jonathán-féléket, a batult, a pónyikot, a Török Bálintot, a Clart (búzával-árpával érő vagy vajalma), az aranypárment, a bordás denzinget, a tartós Gusztávot, a citromalmát, a valódi eper-almát forgalmazzuk. Ez nem azt jelenti, hogy a mai almafajták nem jók. Ha valaki Golden-félét, Florinát vagy Idaredet keres, nálunk azt is megtalálja.
Az Adorjáni–Máté-féle cég tavaly 56-féle gyümölcsfafajtát termesztett (újabb fajta körte, barack, szilva, cseresznye), régiekből és újakból egyaránt. Hamarosan beszerzik a Klap kedveltje körtefajtát, szilvából pedig a legkeresettebb a régi besztercei, amelyet Háromszéken perpence néven ismernek, de az újabbak közül kiváló a Stanley és az orosz eredetű Cacansca lepotica magvaváló fajta. Korlátlan mennyiségben tudnak olyan bogyós gyümölcscserjéket (ribizli, málna, szeder, josta, áfonya) előállítani, amelyek kiválóan képesek alkalmazkodni vidékünk éghajlati és talajminőségi sajátosságaihoz. Meg­bámultuk a piros gyümölcsöket ontó, folyton termő földiepertöveket és azokat a fűszernövényeket (tárkony, levendula, csombor, oregánó, bazsalikom, rozmaring), amelyek nem hiányozhatnak a székelymagyar konyhákból.
Az Adorjáni–Máté kettős a jövőre is gondol. Távlati céljuk „édenkertjük” növelése lenne oly módon, hogy új, tágasabb, esetleg kedvezőbb talajú helyre telepítsék, s ha majd megnyerik a vásárló és az érdeklődő közönség bizalmát, élvezhessék munkájuk gyümölcsét-hozadékát.