Évfordulók és barátok mottóval indult tegnap Magyarországon a Román Filmhét. A hat román filmből négynek Budapesten lesz a premierje az Uránia Nemzeti Filmszínházban, és bemutatják a száz éve készült első, egész estés román játékfilmet, a Függetlenségi háború címűt.
Brânduşa Armanca, a huszadik születésnapját ünneplő Budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója elmondta, hogy a költségvetés nélkül maradt intézet filmhetét felkarolta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkársága, a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF), valamint a Mozinet és Anjou-Lafayette filmforgalmazó cég, és állja a vetítéssorozat költségeit. A filmhét kezdete előtt kerekasztal-beszélgetést tartottak a kortárs román filmművészetről Tudor Giurgiu producer, a TIFF alapító-igazgatója, Dimény Áron színész, Böszörményi Gábor, a Mozinet és Venczel Endre, az Anjou-Lafayette vezetőjének részvételével.
A román filmmustra megnyitója után levetítették Silviu Purcărete világhírű színházrendező első játékfilmjét, a Valahol Palilulábant. A film főszereplője Serafim, frissen végzett orvos, akit ideiglenesen egy isten háta mögötti román kísértetváros kórházába helyeztek. Palilula olyan hely, ahol a jelentéktelen és a varázslatos dolgok együtt határozzák meg a létet, a város lakosságát az örökös részegség, mulatozás szakítja el a való világtól.
A Vörös kesztyűk című alkotást Radu Gabrea rendezte Eginald Schlattner azonos című önéletrajzi sikerkönyve alapján. Az 1956-os magyar forradalom elfojtása után a kommunista román államhatalom intenzív letartóztatási kampányt indított, ennek vált áldozatává a film főszereplője, Felix Goldschmidt kolozsvári egyetemi hallgató is. A fizikai erőszak, kínzás és megfélemlítés nyomán Felix elárulja barátait és testvérét is.
Radu Jude új produkciója, a Mindenki a mennybe megy, családi kamaradráma: elvált szülők harca a közös gyermekért. A szereplők a kicsinyesség, a felelőtlenség és a makacsság celláiba börtönzik be magukat, olyan légkört alakítva ki, amelyben gyakorlatilag már senki sem nyerhet. A film fődíjat kapott az idei Szarajevói Filmfesztiválon.
Deák Krisztina magyar filmrendező legújabb, magyar–román–lengyel koprodukcióban készült alkotása, az Aglaja valós eseményeket dolgoz fel, egy nyugatra menekült kelet-európai artistacsalád kálváriáját. Ha porondon akarnak maradni, valami egzotikus mutatványt kell kitalálniuk. Ezt a mama, Sabina eszeli ki: a saját haján lóg a cirkusz kupolájában, miközben égő fáklyákkal zsonglőrködik. Kislánya, Aglaja minden este retteg attól, hogy a mamája lezuhan. A mama halálától való félelem átszövi Aglaja életét. Pedig egy napon – a családi tradíciót követve – ő lesz „az acélhajú nő”. A főbb szerepekben Ónodi Eszter, Bogdán Zsolt, Móga Piroska és Jávor Babett látható.
A Crulic – út a túlvilágba című dokumentumfilm Anca Damian többszörösen kitüntetett munkája. Egy dorohoi-i fiatalember, Claudiu Crulic tragikus sorsát rekonstruálja lengyelországi letartóztatásától éhségsztrájkjáig, amelybe 33 évesen belehal. A filmet néhány fennmaradt fénykép felhasználásával, modern animációs technikákkal és nagy találékonysággal készítette el.
Anca Hirte rendezte a filmhét másik dokumentumfilmjét, az Esendő Teodora címűt, amely egy ortodox román kolostorban játszódik apácák között, akik lemondtak a földi életről. A film a legszebb apácáról és annak Istennel való „házasságáról” szól.
Bemutatják az első egész estés román játékfilmet is, a Függetlenségi háborút, amelyet 1912. szeptember 1-jén vetítettek Bukarestben, az Eforie moziban, majd még abban az évben Budapesten és Bécsben is játszották. Rendezője Grigore Brezeanu, főszereplője Constantin Nottara. (MTI)
.jpg)
