Ökofaluból több is van már, például a szomszédos Magyar­orszá­gon, de biofalu még nagyon kevés – olvassuk a Biokultúra című folyóiratban. Máriahalmon – Ko­márom-Esztergom megyében – a település határában biofalu létesült. Az ötlet elindítója a fővárosból kitelepült közgazdász, Lakatos Géza, aki már tábort is szervezett, hogy minél többen tudomást szerezzenek arról, milyen egy biofalu, mitől lehet biofaluvá varázsolni egy olyan települést, ahol léteznek az adottságok. Van tehát olyan természetes táj, természeti kincsekkel megáldott hely, ahol a ma embere, ha nem is egy gombnyomásra, de fokozatosan, szinte észrevétlenül biofalut tud teremteni.
Ezek után bizonyára már nem is meglepetés az olvasó számára, ha elmondjuk, hogy egyik ilyen adottságokkal megáldott településünk éppen a hegyek közé rejtett Zalánpatak, miképpen az sem, hogy az ötlet egyik felkarolója a település szülötte, Kasléder József, Málnás község polgármestere. Nem célunk a biofalu ismérveit felsorolni, de taglalni fogjuk azokat az adottságokat és lehetőségeket, melyek ösvénye az elképzelés felé vezet.
Zalánpatak természetes környezete sok mindennel kecsegtet. Szélvédett mikroklíma, tiszta levegő és víz, apró, de még a szennye­zettséget nem ismerő borvízforrások, az ózondús levegőt szolgáltató lombhullató erdőkeret, a majdnem érintetlen „zöldülékeny világ”, az erdő, a mező, az alkotott örökség, mind-mind a biofalu irányába mutat. A történelmi múltból és jelenből most talán az is elgondolásunkat igazolja, hogy ez az a hely, a XVII. századi Egyedmezeje, ahol a gróf Kálnoky család üveghutát létesített, s ahol lakályos fészket alakíttatott ki magának nemcsak Károly angol herceg, hanem maga a hutaalapító Kálnoky leszármazottja, gróf Kálnoky Tibor is. Bizonyára nekik tulajdonítható az is, hogy egy idelátogató angol szakembercsoport értékelése alapján Zalánpatak a 7. helyet mondhatja magáénak! Nem fér kétség ahhoz, hogy valós értéket rejtenek magukban az ásványvízforrások, még nagyobbat a föld mélyéből feltörő mofettagáz, de egyáltalán a tiszta édesvíz is, a hegyi patakok hideg vizében kiváló élőhelyre lelő pisztrángról nem is beszélve. Előbbiekről csak annyit, hogy az Ánáspatak völgyében hallható, amint felszínre tör a szén-dioxid, a Tanista nevű helyen pedig langyos (mezotermális) vízről beszélnek a hely ismerői, sőt, némelyek szentül hiszik, hogy az a víz a jövő strandfürdőjének alapja lehet.
Ifj. Karácsony Zol­tán néhány helybeli fiatal segítségében bízva felvállalta a környék borvízforrásainak újrafoglalását, lefedését. A fedelek, a cementkarikák, a források nevét és összetételét tartalmazó táblák már elkészültek. „Ránk számíthat!” – jegyezte meg kérdésünkre Farkas Levente, és elmondta, hogy a zalánpataki fiataloknak meg kell találniuk a helyben maradás lehetőségeit, s ezek közül az egyik az intenzív állattartás.
Személygépkocsival rövid idő alatt a Baróti-hegységen át közelítettük meg a falut, s mindent, amivel találkoztunk, a biofalu szemszögéből vizsgáltunk. Naponta 1000 liter kiváló minőségű tejet ad a település állatállománya, amit két tejfeldolgozónak szállítanak, de a háztáji gazdaságok lakói is kiválóan értenek a tejtermékek előállításához, bioeledelek elkészítéséhez, gombák, erdei gyümölcsök értékesítéséhez. Túl az annyira fontos tejpénzen a polgármester, aki maga is tejtermelő, azzal a gondolattal barátkozik, hogy olyan befektetőt keressen, aki helyben hozna létre feldolgozóüzemet, s ezzel munkahelyeket is teremtene. Nem riad vissza merészebb álmoktól sem: azt is el tudná képzelni, hogy miként egy Győr környéki településen, kis üveghutát létesíttessen a faluban, felélesztve az ipar­történeti hagyományt, s ez egyedi ven­dégforgalmi attrakciónak is számítana. El­képzel­hető, hogy ebben kapna majd helyet a megye kis hutatermék bemutatója, ahol megismerhetné a látogató nemcsak a helyben készült, hanem a többi kis háromszéki üvegipari manufaktúra termékeit is, borvizet kóstolhatna hutapohárból. Jó helye lenne a faluban egy vadhúsfeldolgozó üzemnek is. Karácsony Zoltán a zalánpataki almacefre sajátosságait is elmagyarázta: az édes fajták levébe kerül a kevésbé édes, péppé zúzott almaőrlemény, amelyből páratlan helyi zalánpataki almapálinka-különlegesség ered.
Ezeket a lehetőségeket latolgattuk Karácsony Csabával, aki a Málnás községi tanács egyik fiatal tagja, szülőfaluját képviseli a köz­ségvezetésben, újabban pedig élelmiszerüzletet nyitott Zalán­patakon. A faféleségek értékesítése is szóba került, s elmondták, hogy a zalánpataki származású Préda Levente kiváló fafaragó, Préda Jenő a csak aprítékra alkalmas, veszendő faágakból könnyű és kényelmes nyári bútorokat készít. Idős kora ellenére kedve van még zenélni. Nemrég sikeres szüreti mulatságot szerveztek a helybeliek, Jenő bátyánk pedig azokat a táncokat tanította be a fiataloknak, amelyeket a hajdani szüreti táncmulatságok megnyitóján táncoltak. Unokája, Préda Barna a helyi régiségek gyűjtésének megszállottja, gyűjteményében régi pénzek, érmék, kitüntetések, perefernum-levelek, világháborús emlékek láthatók.
Zalánpatak élő falu, mint megtudtuk, közel húsz fiatal és fiatal házas él itt. Korszerűsítették kultúrházát, új iskolájába központi fűtést szereltek, jó körülmények között tanulnak a gyerekek. Zsu­zsanna óvó néni hat kisgyereket oktat-nevel, Gecse Sándor szakképzett tanító pedig ugyanannyi elemistát.