Ezért is volt időszerű a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében, a helyi és megyei önkormányzatok támogatásával Sepsiszentgyörgyön hétfőn tartott előadássorozat, mely az Első székelyföldi fenntartható építészet konferencia címet viselte. A meghívottak – hazai és magyarországi szakemberek – különböző szempontból közelítenek a fenntartható építészet kérdésköréhez, a céljuk azonban közös: kényelmes, megfizethető és gazdaságos épületek létrehozása.
Hegedűs Zsolt gyöngyösi építész több megvalósult dombház tervezője. A főleg stabilizált földtéglából épült, dongaboltozatos vagy gömbkupolás szerkezetek által nemcsak sajátos terek alakulhatnak ki, de jó a megvilágításuk és az akusztikájuk is. A dombházak szigetelése olyan természetes anyagokból készül, mint a szalmabála vagy a habüveg-granulátum. A cél egy olyan természetes épületburok létrehozása, amely emberközeli, és a legkisebb környezeti hatást váltja ki, ugyanak­kor eléri a korszerű anyagokból épített passzív­ház által nyújtott komfortot és gazdaságosságot. Ehhez azonban elkerülhetetlen a passzívház minőségű háromrétegű hőszigetelő ablak használata és az olyan gépészeti megoldások, mint a hővisszanyerős szellőztetés.
Ertsey Attila budapesti építész a „közel nulla energiaigényű épületeket” a saját fejlesztésű autonóm ház által látja megvalósíthatónak. Az autonóm ház egy passzívház-követelményeket teljesítő, azonban teljesen önellátó épület, mely hálózatoktól függetlenül tud működni: fűtését a Nap, biomassza és a talajhő adja, az áramot napelemek és szélkerekek termelik, de működési és megvalósítási elvei kiterjednek a vízhasználatra és az építőanyagokra is. Ertsey Attila meglátásában az épületek autonómiájának elve kiterjeszthető tele­pülésre és kistérségre is: az elképzelés célja, hogy a vidéki kistérségek visszakapják megérdemelt fontosságukat, mint a nagyvárosokat energiával, élelemmel ellátó decentralizált, önellátó működési egységek. Mindez a földtulajdon védelmével, fenntartható tájhasználattal, gazdálkodással és erdőműveléssel, megfelelő vízgazdálkodással, az energetikai hatékonyság és az önellátó képesség fokozásával, valamint élelmiszer-önrendelkezéssel érhető el. Ilyen irányban már két magyarországi kistérségről is készült tanulmány.
A bukaresti Ramona és Daniel Barbu-Mocă­nescu építész röviden ismertette a passzívházak tervezésének vonatkozásait, majd beszámolt egy Călăraşi melletti szalmabálaház tervezésének és építésének a tapasztalatairól.
Az előadássorozatot két, automatizálással foglalkozó épületgépész szakember értekezése zárta. Dezső János kiemelte az épületbe bevitt energia hatékony felhasználásának fontosságát. Az általa képviselt rendszer az épület legszélesebb körű irányítását – fűtés, világítás, árnyékolás, öntözés stb. vezérlését – olyan elosztott intelligenciájú rendszerek felügyelik, melyek kommunikálnak és akár hatással lehetnek egymásra. Molnár József rá­mutatott arra, hogy egy épületben négy meg­takarítási lehetőség rejlik: az épületelemek szerkezete, a nyílászárók típusa, az épületgépészet és az automatizálás, melyek egyforma súlyt képviselnek. Ennek ellenére az automatizálást gyakran mellőzik. Példával il­lusztrálta, hogy az automatizálásba fektetett kisebb beruházással rövidebb megtakarítási/megtérülési időt lehet elérni, mint ha hőszigetelésbe vagy épületgépészetbe fektetnénk.
Az első alkalommal megrendezett konferencia figyelemre méltó kezdeményezés, hiszen vidékünkön első ízben valósult meg szakmai fórum a fenntartható építészet változatos témakörében. Minden bizonnyal csak emelne az esemény színvonalán, ha a jövőben még ennél szélesebb szakmai köröket vonnának be a szervezők mind az előadók, mind a  résztvevők tekintetében.