A politikai kultúra ismérvei Baróton címmel végzett közvélemény-kutatást a Babeş—Bolyai Tudományegyetem politikatudományi és közigazgatási karának Sepsiszentgyörgyre kihelyezett közigazgatási tanszéke és a Pro Scienta Administrativa Tudományos Társaság.
A nyolcoldalas kérdőív hetvenkét kérdésére 596, Barót város közigazgatási területén élő személy adott választ. A felmérés a médiafogyasztási szokásokat, az országos politikai pártokkal való szimpátiát, a megyei tanács működését és vezetőinek megítélését, a baróti polgármesteri hivatal, a helyi képviselők és Nagy István polgármester munkáját vette górcső alá.
Az első kilenc kérdés a válaszadók adatait rögzítette, majd a következő tizenegy a médiafogyasztási szokások felől érdeklődött. A 21—29 közötti kérdések az általános politikai preferenciákra vonatkoztak, a 30—39 közöttiek a megyei tanács vezetőinek az ismertségét és munkájuk értékelését mérték fel. A 40—51 közötti kérdésekben Nagy István polgármester, illetve Józsa József alpolgármester ismertségéről esik szó, de választ vártak arra is, hogy Nagy Istvánt újraválasztanák-e, illetve ha nem, akkor kit látnának helyette befutónak Bán István, Benedek Huszár János, Fehér Zoltán, Lázár Barna, Nagy József és Szekeres Elek közül. Az 52—57 közötti kérdésekkel arról érdeklődnek, hogy a helyhatóságin melyik pártra vagy koalícióra szavaztak, s most kire adnák voksukat.
A kérdőív tanulmányozása után, mivel néhány igencsak elgondolkodtató kérdőjel merült fel, a megyei tanács elnökét, Demeter Jánost és a közigazgatási egyetem tanulmányi igazgatóját, Cziprián Kovács Lorándot kerestük meg kérdéseinkkel. Demeter János elismerte, hogy intézménye az adatgyűjtést pénzügyileg támogatta, ám mint mondotta, szerepük mindössze egyszerű támogatói, és nem megrendelői. ,,Azért támogattuk a felmérést, mert kíváncsiak vagyunk arra, hogy a lakosság miként ítéli meg intézményünk munkáját vagy akár személy szerint minket, vezetőit is. Ezért őszintén jelenthetem ki, hogy a felmérés kérdéseit nem mi diktáltuk, és kezét sem fogtuk az összeállítóknak" — mondotta. Amikor a Cziprián Kovács Loránddal folytatott beszélgetésünkkor rákérdeztünk arra, hogy ha teljesen független felmérésről van szó, miként kerültek a kérdőívbe a baróti RMDSZ kulisszatitkai, illetve sok esetben miért csak a szövetséget vették figyelembe, s feledkeztek meg a magyar közélet és politika másik szereplőjéről, a Magyar Polgári Szövetségről, dühkitörésben, sértegetésben és perrel való fenyegetésben — e sorok íróján ,,ver el minden port" — volt részünk.
A tanulmányi igazgató arról tájékoztatott, hogy október végén a megye több városában készített felmérésük nem az első ilyen típusú munkájuk, hiszen már 2000-ben és 2004-ben is végeztek hasonlót, a kérdéseket pedig előzetes tanulmányok, megyei és helyi lapok cikkeinek alapján állították össze. Amikor arra kérdeztünk rá, hogy ha tényleg újságcikkekből, s nem RMDSZ-es forrásokból merítették kérdéseiket, hogyan történhetett meg, hogy a lehetséges polgármester-jelöltek között helyet kapott az a Szekeres Elek is, aki a sajtóban sosem jelezte, hogy ez irányú tervei lennének, vagy Illyefalva polgármesteréé, Benedek Huszár Jánosé, akinek neve mindössze egy rövid replikában jelent meg hónapokkal ezelőtt, Cziprián szerint kérdésünkkel csak kötekedni akartunk vele, majd arra hivatkozván, hogy nem vagyunk közvélemény-kutatásban jártasak, azt a jogunkat is kétségbe vonta, hogy ilyesmi iránt érdeklődjünk. Második kérdésünkre — amennyiben a helyi képviselők listáját a megyei tanács honlapjáról vették le, miként történhetett meg, hogy változott a sorrend, az első hét helyen az RMDSZ-hez jelenleg is hűek jelennek meg, a következő öt helyen azok szerepelnek, akiket a szövetség néhány hét óta nem tekint saját tagjainak, végezetül pedig a függetlenek kapnak helyet? — kimerítő válasz helyett azzal fizetett ki: nem a mi dolgunk, hogy milyen meggondolás alapján állították össze a kérdőívet. Következő két kérdésünkre, miszerint miért csak arra kérdeztek rá, fontos-e, hogy egy köztisztséget ellátó ember magyar, illetve RMDSZ-es legyen, s feledkeztek meg az MPSZ-ről, illetve a baróti közéletben lezajló polémiák közül miért csak a falvak leválásával kapcsolatban vártak választ, perrel való fenyegetést kaptunk, ha kétségbe merjük vonni a felmérés tudományosságát, majd azzal vádolt, hogy elfogultak vagyunk Nagy István személyével kapcsolatban.
Az ellenséges magatartás ellenére várjuk, hogy az ígéreteknek megfelelően minél hamarabb tegyék közzé a néhány helyi politikai kérdésre, illetve a közéletet foglalkoztató felvetésre vonatkozó eredményeket.