A tizenkettedik emlékfát ültették el a Kisborosnyói Történelmi Emlékparkban emberöltők szeretett Elek apójának emlékére. Bagoly Veronka, Sepsiszentgyörgyön lakó nyugdíjas tanítónő ajánlotta fel életerős vadgesztenyefáját.
Rég az ideje annak, hogy a meseíró és mesemondó Benedek Eleknek emlékfát akarunk telepíteni a parkba – mondta beszédében Damó Gyula, az emlékpark megálmodója. – Méltán állta körül azt a kisborosnyói Nagy Károly Elemi Iskola félszáz és a nagyborosnyói N. Bartha Károly-iskola osztálynyi tanulója. A fák, a madarak, a Pro Natura-mozgalom egyik fészkében a legjobb helyre talál a mese, itt érzi igazán csak otthon magát gyermek és felnőtt egyaránt. Utóbbiak – akik szép számban jöttek el az ünnepséggé változott faültetésre – egykor gyerekként szívták begyükbe mesebeli kis kakasként Elek apó történeteit, forgatták és okultak a Jó Pajtáson, Cimborán. Jól választott Damó tanító, amikor Farkas Kingát és Gajzágó Mártont kérte fel a fa ültetésére: előbbi az erdélyi magyar ifjúsági és gyermeklap, a Cimbora főszerkesztője, utóbbi pedig néhai Forró Lászlóval közösen a lap alapító szerkesztője volt.
A kisborosnyói gyermekek Elek nagyapó verseiből készült összeállítást mutattak be, s miközben fekete televény és víz is került a vadgesztenye tövére, áldást mondott Németh Zoltán nagyborosnyói református lelkipásztor. Damó tanító Benedek Elek Ne bántsd a fát című versét azért mondta el, hogy lássák a gyermekek: ő azt kisiskolás kora óta sem felejtette el. S mert a helyiek ötletekben kifogyhatatlanok, a vendégek sem szűkölködtek ezekben, Gajzágó Márton felajánlást jelentett be: a Cimbora szerkesztősége különleges Forró László-emlékfával akarja gazdagítani a parkot. Mondanunk sem kell, hogy a bejelentést örömmel fogadták, ami a következő lépést jelentette a park életében. Forró László (1932–2001) háromszéki származású író, újságíró és műfordító volt. 1955–1962 között a Pionír című hazai magyar gyerekfolyóirat irodalmi rovatának szerkesztőjeként dolgozott. Ifjúsági regényének címe: A nadrágtartó király veresége, Guruzsma című novelláskötetében gyerekkori háborús élményeit írja le. 1979-ben Benedek Elek-műsorral jelentkezett a hazai televízió magyar nyelvű adásában.
A bensőséges hangulatú parki mementó után rövid megbeszélésre ültünk össze, és megalakítottuk a Benedek Elek dédunokái nevű baráti közösséget, amely minden év augusztus 17-én, azon a napon, amikor Elek apó földi élete befejeződött, találkozik az elültetett emlékfánál, és tovább ébresztgeti-ápolja a Cimbora atyjának emlékét. Jövő ilyenkorra emlékfüzettel gazdagítják majd az emlékezés tárházát. A kiadás anyagi oldalát az eseményen részt vevő Szőcs Levente nagyborosnyói polgármester és a jelenlevők vállalták fel.
