Frissen restaurált, 17. századi úrihímzéssel készült terítő tekinthető meg keddtől a Székely Nemzeti Múzeumban. Egyelőre a székház előcsarnokában állították ki, de végleges helyéül a néprajzi részleg előterét szemelték ki – tudtuk meg Szőcsné Gazda Enikő részlegvezetőtől. A textília 1886-ban a Szilágyságból került a múzeum gyűjteményébe. Szakemberek szerint Erdély leghíresebb hímzőműhelyeinek egyikében készülhetett, motívumai és hímzéstechnikája Lorántffy Zsuzsanna hímzőiskolájának hatásait mutatják.
A magyar s ezen belül az erdélyi úrihímzést az európai élvonalban tartja számon a szakma. Ez a hímzéstípus többnyire főúri házaknál készült értékes selyem- és fémszálakkal, az európai hímzőművészetben használt gazdag öltéstechnikával. Európa egész területéről származó adatok szerint magyar mesterek tanították a változatos öltéseket. Bár Erdélyben is ismert és elterjedt e kézimunkafajta, napjainkig keveset őriztek meg belőle. Ebből a felismerésből kiindulva, a Székely Nemzeti Múzeum pályázatot indított a gyűjteményében lévő híres úrihímzések megmentésére. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a nagyszebeni Brukenthal Múzeumban végezték a most kiállított darab helyreállítását. Simona Stănculescu mesterrestaurátor mellett a Székely Nemzeti Múzeum frissen végzett szakembere, Lázár-Prezsmer Kinga is inaskodott. Említett pályázat révén a múzeum textilgyűjteményében levő hímzéseket a szakszerű tároláshoz szükséges, ún. agrofátyol fóliába csomagolják.
