Miközben például Nicolas Sarkozy francia elnök sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy mindenki látja, Koszovó függetlensége elkerülhetetlen, Traian Băsescu román államfő azt hangoztatta, Bukarest nem kívánja elismerni az elsősorban albánok lakta tartományt, ha az egyoldalúan mondja ki függetlenségét. Călin Popescu Tăriceanu román miniszterelnök már úgy nyilatkozott, Románia nem ismeri majd el Koszovó függetlenségét, mert komoly fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy milyen hatást gyakorolhat az Nyugat-Balkánra. Románia azt akarja, hogy Belgrád és Pristina között tárgyalásos úton szülessen megoldás úgy, hogy ne sérüljön Szerbia területi épsége.

Koszovó ügyében az Európai Uniónak az elvekben szilárdságot, a ,,státusfolyamat" időzítésében pedig rugalmasságot kell tanúsítania — hangoztatta Hans-Gert Pöttering, a EP elnöke. Szavai azokat az előzetes kiszivárogtatásokat erősítik, miszerint az EU jelenleg nem kíván kifejezetten állást foglalni Koszovó függetlenségének várható kikiáltásával — illetve a függetlenség elismerésével — kapcsolatban, de számára nem kétséges, hogy hová vezet Koszovó jogállásának rendezése. Arra a kérdésre válaszolva, hogy Koszovó függetlenné válása esetén az unió mivel kívánja enyhíteni a Szerbiát érő fájdalmat, Pöttering kifejtette: Szerbiának Európában van a jövője, és egy napon az EU-ban lesz a helye. Ott, az integrációs szervezeten belül, hosszabb távon majd ,,újra egymásra találhatnak Koszovóval" — vélekedett az Európai Parlament elnöke.

Az EU-vezetők megerősítették azt is, hogy az unió polgári (rendőri és igazságügyi) küldetést kezd Koszovóban. Kilátásba helyezték Szerbia uniós integrációs folyamatának felgyorsítását, beleértve a tagjelölti tagság lehetőség szerinti korai elnyerését. Többen hangoztatták ugyanakkor, hogy ehhez a koszovói rendezés békés bonyolódása mellett arra is szükség van, hogy Belgrád kiteljesítse együttműködését a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel.

A csúcsértekezleten jóváhagyott következtetésekben szerepel, hogy Koszovó függetlensége nem jelenthet precedenst más országokban élő csoportok esetleges elszakadási elképzeléseihez. Románia mellett Spanyolország, Görögország, Ciprus és Szlovákia ismét jelezte, hogy ebből a szempontból aggályosnak tartja a tartomány elismerését.

Egyértelműen elutasította a brüsszeli EU-csúcs Koszovóval kapcsolatos állásfoglalásait Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök is. A politikus nyilatkozatában többek között elfogadhatatlannak minősítette, hogy Koszovóra, a Szerbiához tartozó tartományra mint legitim, jövőbeli demokratikus államra utaljanak, s hogy arról beszéljenek: egy EU-missziót küldenek a tartományba, amely ott — mint Kostunica fogalmazott — végrehajtja majd Martti Ahtisaari ENSZ-különmegbízott tervét ,,egy bábállam létrehozásáról". Kostunica határozott hangvételű nyilatkozatában a tárgyalások folytatásának elutasítását is elfogadhatatlannak mondta, s ugyanígy vélekedett arról, hogy egyesek a függetlenség egyoldalú kinyilvánításának elismerésével támogatják az ENSZ-alapokmány, valamint az ENSZ BT 1244-es határozatának megsértését.