A bukaresti kormánynak alárendelt „sóhivatalok” felszámolása, feladatkörük módosítása mellett kampányoltak tegnap az Erdélyi Magyar Néppárt képviselő- és szenátorjelöltjei. A következő napokban hasonló akciókra kerül sor több dekoncentrált intézmény előtt – ígérték.
Az erdővidéki és sepsiszéki szenátori székre pályázó Toró T. Tibor a prefektúra sepsiszentgyörgyi székháza előtt hívta fel a figyelmet „az egyik legfeleslegesebb intézményre”, amely nem megoldja az emberek problémáit, hanem sokkal inkább okozza azokat. „Az autonómia intézményrendszerébe nem fér bele a prefektúra intézménye. Ez egyrészt a nagyfokú bizalmatlanság jele, másrészt drágábbá teszi a közigazgatást, több száz felesleges ember keresi a kákán a csomót, és azon ügyködik, miként tegyen keresztbe az önkormányzatoknak, hogyan akadályozza a választott hatóságok munkáját” – fejtette ki Toró T. Tibor.
Toró T. Tibor szerint a közigazgatás reformját azzal kellene kezdeni, hogy karcsúsítják a prefektúrákat, a székelyföldi területi autonómia keretében pedig nem lenne szükség egyébre, csak egy „áramvonalas kis intézményre”, amelynek az lenne a feladata, hogy az országos programokban, közös ügyekben segítse az együttműködést az országos és regionális hatóságok között. „Az autonómia nem azt jelenti, hogy kivágjuk a térképből Székelyföldet, hanem azt, hogy a kérdések 90 százalékában helyben döntenek. A maradék 10 százalék megoldásában kellene partneri kapcsolatnak kialakulnia az országos és helyi hatóságok között. Például egy autópálya építése biztos, hogy országos ügy. Nem egy felső és cenzúrázó hatóságra van szükség, hanem egy segítőkész, a problémákat megoldani hivatott hatóságra” – hangsúlyozta Toró, kiemelve: azért kezdték akciójukat a prefektúra előtt, mert ezt tartják a legfeleslegesebb intézménynek.
Sánta Imre, a Néppárt sepsiszentgyörgyi képviselőjelöltje a megyei tanfelügyelőség elé toborozta a sajtó képviselőit. Pedagógusokkal, diákokkal, szülőkkel tárgyalva jutott arra a következtetésre: elhibázott az intézmény felépítése, átalakításra van szükség, mert nem elfogadható, hogy teljes mértékben Bukarestnek alárendelve, csak az ott meghozott döntések végrehajtójaként működjék. „Az autonómia erre is megoldást kínálna, hogy az itt választott szervek által ellenőrzött és fenntartott tanfelügyelőség legyen” – hangsúlyozta. Ezzel kapcsolatban az egyik leglényegesebb kérdésnek a magyar gyermekek román nyelvtanulását nevezte, erre kiemelten figyelni kell, s egyetlen megoldás az lenne, ha hatékony módszerrel, azaz idegen nyelvként oktatnák a pedagógusok az állam nyelvét, és akkor a magyar diákok is megtanulhatnák. „Egyértelműen szükség van arra, hogy tökéletesen, majdhogynem kifogástalanul beszéljék a székely gyermekek a román nyelvet, de erre nem adatik meg a lehetőség a jelenlegi elhibázott rendszerben” – fejtette ki. Másik vetületként a tej-kifli programot említette, amelyet jó kezdeményezésnek tart, de azt már megdöbbenve tapasztalták, hogy a háromszéki diákoknak Suceava megyében csomagolt tejet osztanak ki nap mint nap, miközben a helyi kis tejtermelők, feldolgozók alig tudnak megélni. Ezt a döntést is a helyi szervek hatáskörébe kell utalni, hogy felkarolhassák a helyi vállalkozókat – hangsúlyozta Sánta Imre.
